Világgazdaság a támadás után

Az Egyesült Államokat ért barbár támadás után a világ más lett. Teljes ugyanakkor a bizonytalanság, hogy a változások hol, milyen erősséggel és milyen késleltetésekkel jelentkeznek majd. Semmilyen közgazdasági eszközzel fel nem mérhető a mintegy 7000 ember elvesztésén, a rokonok és a hozzátartozók fájdalmán, továbbá az emberiség jobbik felének iszonyatán túl a terrortámadás okozta gazdasági kár. Egy tény: az amerikai gazdaság teljesítőképességéhez képest a sokk nem igazán jelentős, még akkor sem számottevő, ha az események kapcsán bekövetkezett termelési és forgalmi kieséseket is beszámítjuk.
A közvetlen és rövid távú teljes gazdasági hatásokat a szakértői becslések az USA GDP-jének 0,3-0,5 százalékára teszik. Már az eddigi fejlemények is jelentős veszteségeket okoztak világszerte egyebek között a légi közlekedésnek, a biztosítóknak és az idegenforgalomnak. Ismerve azonban a "helyreállítási periódusok" növekedési természetét, a közvetlen és rövid távú hatások néhány hónapon belül kigazdálkodhatók, sőt bizonyos felhajtóerők -- például a keresletnövekedés, a nemzeti büszkeség erősödése és az elszántság -- akár a jelenlegi dekonjunktúra gyorsabb megfordulását is eredményezheti.
Félreértés ne essék, nem a terrorcselekmény kárait kívánom ezzel negligálni, hanem inkább azt, hogy az igazi gazdasági hatások nem elsősorban a szörnyű támadás okozta anyagi kárral és az ezekhez kapcsolódó különféle veszteségekkel kapcsolatosak. A bekövetkezett terrorcselekmény hatásai mind az USA belgazdasági, mind a globális következményeket tekintve egyrészt a várható amerikai reagálás kiterjedtségétől és tartósságától függ majd, másrészt az események által kiváltott szubjektív megítélésektől, fogyasztói reagálásoktól.
Valószínűnek tűnik, hogy a visszavágás a terrorcselekmény eddig szokatlan méretéhez igazodik, és háborús jelleget ölt. Ez következik az USA nagyhatalmi pozíciójából, a lakosság nemzeti érzéseinek felkorbácsolásából és -- ki nem mondva -- a katonai komplexum érdekeiből is. A háborús jellegű válaszlépés, függetlenül attól, hogy nem hagyományos és nem nagy kiterjedésű lesz, kiválthatja azokat a gazdasági hatásokat, amelyek összességében negatív következményekkel járnak. Ennek megfelelően alighanem jelentős átrendeződés zajlik le a fejlesztési források újraelosztásában, valamennyi ország erősíti védelmi képességét és biztonsági rendszerét, amely a növekedési ütemekben érzékelhető változást nem feltétlenül okoz, de az érintett gazdaságok produktív termelési alapjait gyengíti, általában csökkenti a jóléti célzatú felhasználásokat.
A háborús jellegű visszavágás leginkább kedvezőtlen hatása a világgazdaságra és az egyes meghatározó régiókra a bizalom, a kiszámíthatóság, a partnerség megrendülésével, a különböző, eddig is szemben álló társadalmi és politikai erők közötti feszültségek éleződéséből, a komparatív előnyök gyengébb kiaknázásából adódhatnak. A "new war" mindenképpen negatív következményekkel jár a világgazdaság valamennyi szereplőjére, de kiváltképpen a fejlődés perifériáján mozgó országok számára. A stratégiai termékek felértékelődnek -- például az energiaszektor, az informatikai vállalkozások --, a normális gazdálkodáshoz szükséges készletekhez képest jelentős többleteket kell felhalmozni, a k+f eredmények áramlása a világban és a fogyasztói szférában gyengülni fog. A háborúval tarkított hidegháborús helyzet ma még nehezen kiszámítható mértékben és módon vetné vissza a lehetséges és kívánatos kooperációs rendszereket, például a beszállításra specializálódott cégeket.
Mindezekre tekintettel gazdasági szempontból olyan amerikai reakció lenne kívánatos, amely az elkövetők és támogatóik jogos megbüntetésére koncentrál. Az erő pozíciójából tanúsított nagylelkűség, a nagyhatalmi helyzetben érvényesíthető méltányos büntetés nemcsak a kedvezőtlen gazdasági hatásokat gyengítené, hanem az USA presztízsét is javítaná a világ számos térségében. Egy ilyen hozzáállás a konfliktus kezelését időben és térben leszűkítené, így a rövid távú gazdasági hatások is gyengülnének, sőt középtávon a világgazdaságban új növekedési tényezőket szabadíthatna fel.
A jogos visszavágás mértékének, irányultságának megválasztásától függően a gazdasági hatások igen széles sávban változhatnak, de nem elsősorban a közvetlen gazdasági módosulások adják a várható helyzet tényleges történéseit. A modern gazdaságban a nem anyagi jellegű, szubjektív termelési tényezőknek igen fontos szerepük van, tehát a bekövetkezett terrortámadás leglényegesebb és legnehezebben megválaszolható kérdése, hogy hol, milyen mértékben és módon változnak meg a termelés egész rendszerét érintő szubjektív tényezők. Döntően arról van szó -- mindenekelőtt az USA-ban --, hogy az egyéni értékrendszer, a fogyasztási magatartások és a jövőt illető várakozások, a társadalommal szembeni elvárások módosulnak-e a biztonságérzet alapos megrendülése következtében. Külön kérdés, a módosulások mennyire lesznek tartósak és korszakosak ahhoz, hogy a gazdasági szereplők magatartásainak átalakulása határozott és tömeges legyen. Itt kiemelendő például a lakosság megtakarítási hajlandóságának esetleges drasztikus változása. E tényezők a gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásának számszerűsítése meglehetősen reménytelen, de a jövőbeni gazdasági fejlemények jellegét ezek befolyásolhatják. Az azonban valószínűsíthető, hogy a szubjektív tényezők által leginkább érintett tevékenységek -- tőzsdék, árfolyamok, tőkeáramlás, idegenforgalom, biztosítási piac és a globális, valamint az egyéni biztonsággal összefüggő szolgáltatások -- új megvilágításba kerülnek.
Magyarországi következményekkel -- azon túl, hogy a tőzsdék, árfolyamok hisztérikusan reagáltak -- nem igazán kell számolni. Ugyanakkor a terrorcselekmény, mint igazán jelentős világpolitikai esemény, közvetetten és jelentősen módosíthatja az ilyen szempontból különösen érzékeny monetáris szféra különböző elemeit, a magyar gazdaság külső növekedési feltételeit, mint például az energiabeszerzést és az energiaárak várható alakulását. Külön probléma, hogy az utóbbi 2-3 hónapban a világgazdasági dekonjunktúra elérte a magyar gazdaságot is: az ipari termelés bővülése alig harmada, az exportnövekedés üteme pedig fele a tavalyinak. A forint árfolyamának megindult erősödése a terrorcselekmények után megállt, és rendkívül bizonytalanná váltak a pénzpiacok. Kicsit minden képlékennyé vált, és a kiszámíthatóság jelentős gyengülése általában a kevésbé fejlett országokra jelent veszélyeket.
Amennyiben az amerikai visszavágás nem háborús jellegű lenne, akkor néhány ágazat (közlekedés, idegenforgalom) vagy néhány növekedési tényező (a védelem- és a biztonságipar) előtérbe kerülésén túl drámai átrendeződésre nem számíthatunk. Pontosabban: a terrortámadás után jelentkező új gazdasági helyzet kedvezőtlen hatása a magyar gazdaságra valószínűleg nem lesz olyan nagyságú és intenzitású, amelyet átgondolt és a realitásokkal kellően számoló gazdaságpolitikai lépésekkel ne lehetne jelentősen tompítani. Igaz, az ilyen árnyalt hazai gazdaságpolitika ez ideig is hiányzott, és kérdés, hogy a sok vonatkozásban módosuló, sok bizonytalanságot hordozó világgazdaságban egy sikeres gazdaságpolitika megfogalmazásához és érvényesítéséhez megvannak-e a politikai és társadalmi belső feltételek.
A SZERZŐ A GKI GAZDASÁGKUTATÓ RT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA