Olajár: bizonytalan jövő

Az Amerikai Egyesült Államok elleni terrortámadások lényegesen nem módosították a világ olajpiacának szerkezetét és helyzetét, de növelték a piaci kilátások bizonytalanságát, nehéz helyzetbe hozva a világgazdaság főszereplőit.
A szeptemberi tragédiára érzéketlenül reagált a világ olajkínálata: a szeptemberi napi átlagos termelés 76,8 millió hordó volt -- egy hordó megközelítőleg 168 liter --, amely 500 000 hordó/napos (h/n) csökkenést jelentett augusztushoz képest -- áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) októberi jelentésében. A csökkenő trend 2001 első negyedéve óta megfigyelhető. A legnagyobb kőolajexportáló országok a támadások után elsődleges célként határozták meg a kínálat stabilizálását, és ehhez túlkínálatot biztosítottak a piaci szereplőknek. Az OPEC 10 tagállama a kitermelést 24,5 millió h/n-ra csökkentette, de a szervezet igazi célja októberben további 1,26 millió h/n-os redukció volt a kiegyensúlyozott olajpiac érdekében. A keresleti oldal azonnal 400 000 h/n-os csökkenéssel reagált a légitársaságok csőd- és elbocsátáshullámaira, amelyet közvetlenül nem tud kompenzálni a "sikerágazatok" növekedése. Jelenleg napi 1,5 millió hordóval magasabb az olajkínálat a keresletnél.
Az olaj keresleti oldalán kényszerű korrekciók történtek. A világgazdaság növekedési kilátásai nem túl biztatóak, és ez komolyan befolyásolja az olaj iránti igényt: az Egyesült Államok gazdasága stagnál, a Távol-Kelet 2-3 százalékos visszaeséssel, míg az Európai Unió kismértékű növekedéssel számol az év végére.
A szeptemberi események számos ágazatot komoly dekonjunktúrára kényszerítettek: a biztosító- és viszontbiztosító társaságok, a befektetési bankok és a hagyományosan sok üzemanyagot használó légi- és hajózási vállalatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltató, turisztikai cégek tartoznak a fő vesztesek közé. A terrorakciók számos iparágból "valószínű" sikerágazatot kreáltak, mint a gyógyszeripar, vegyipar, élelmiszeripar, hadiipar és a biztonságtechnikai ipar. Ezek nagy része azonban nem jelentős olajfogyasztó.
Mindezek ellenére a kőolaj stratégiai nyersanyag: a legfontosabb nehéz- és könnyűipari szektorok alapanyaga, mindamellett a világon a legelterjedtebb energiahordozó. 2000-ben 40,1 százalékkal részesedett a világ energetikai gazdaságából.
Az olajár rövid távú, egy-két hónapos prognózisában biztonságpolitikai és tömegpszichológiai tényezők dominálnak. A sajtóban elterjedt "amerikai katonai válaszcsapások által felhasznált nagy mennyiségű kerozin vajon ellensúlyozhatja-e a polgári repülés krízisének keresletét" kérdés nem mellékes, de nem is elsőrangú elem egy előrejelzésben.
Biztonságpolitikai szempontok alapján legfontosabb a nemzetközi politika változásának vizsgálata, amelyről az érintett országok rendkívül szűkszavú tájékoztatást adnak. A világgazdasági és az olajpiaci aggodalmakat jelentősen csökkentené az afganisztáni katonai beavatkozás hatékonysága és rövidtávúsága. Ennek valószínűsége csekély, ha a volt Szovjetunió korábbi elhúzódó és sikertelen intervenciójára gondolunk, illetve hogy Oszama bin Ladent 1993 óta keresi az amerikai hírszerzés. A valószínűbb, a hosszan elhúzódó beavatkozás indukálta feszültség viszont felszínre hozhatja a Közel-Kelet államainak korábbi, szinte átláthatatlan érdeksérelmeit, amely egyrészt szétzilálhatja az Egyesült Államok által összekovácsolt törékeny szövetséges koalíciót, másrészt elképzelhető a krízis eszkalálódása, amely -- Irakot és Pakisztánt figyelembe véve -- komoly kockázati tényező. Mindez beláthatatlan következményekkel járó pszichológiai tényező lenne az olajpiacot tekintve is.
A Perzsa (Arab)-öböl, amely a világ bizonyított olajtartalékainak kétharmadával rendelkezik, meglehetősen veszélyeztetett geopolitikai helyzetben van, ami újra felértékelheti az OPEC szerepét az olajpiacon. Az 1990-es években megtépázott tekintélyű szervezet meghatározó tagjai -- Szaúd-Arábia, Irán és Venezuela -- a kivárás taktikájára támaszkodnak: önkorlátozást gyakorolnak, és addig nem határozzák meg a kvótacsökkentés mértékét, amíg nincs konkrét előrelépés az afganisztáni fejleményekben. Valószínűleg ez az oka az októberre hivatalos OPEC-tanácskozások elhalasztásának is.
Feltételezve, hogy az Egyesült Államok elleni terrortámadás igazi célja a palesztin helyzet arab relációjú megnyugtató rendezése volt, akkor sok múlik az amerikai--brit közel-keleti rendezési terven. Ez komoly feszültséget teremthet, mert egyrészt az erős palesztin támogatottságot kell bizonyítania, másrészt viszont jelentős izraeli érdeksérelmekkel párosulhat. Így a nemzetközi diplomáciára igen nehéz feladatok hárulnak a következő időszakban.
Ha a közeljövő történései nem okoznak vis maior eseményeket, az olajár a 19-21 dolláros szintről a következő hetekben visszaáll az OPEC és az IEA által az idén meghatározott 22--28 dolláros ársávba. Ezen belül is az alsó régió, a 22--25 dolláros sáv valószínűsíthető a feltehetően október 29-én meghatározott, fegyelmezett -- az OPEC és a legnagyobb olajtermelő országok együttműködési szervezete, a "szuper-OPEC" általi -- kvótacsökkentések eredményeként. Ez az az ideális árzóna, amely nem okoz jelentős bevételkiesést az olajexportáló országok számára és nem motiválja a fejlett világot sem új energiaforrások keresésére. Továbbá nem generál pótlólagos inflációt a világgazdaságban, ami természetesen tovább rontaná annak így is rendkívül feszült helyzetét.
A szerző az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa