BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dezinfláció és kamatcsökkentés

Az elmúlt héten elsősorban az "inflációs frontról" kaphattunk új híreket Magyarországgal kapcsolatban. Először a mezőgazdasági termelői árak alakulásáról szóló adatok jelentek meg, amelyek a növényi termékek körében már deflációt mutattak. Ennek elsősorban a jó termés az oka, de a 12 havi indexekre jellemző bázishatás is a mérséklődésnek kedvezett. (Tavaly ugyanilyenkor egy erős áremelkedés következett be.) Egyelőre kevésbé biztató a helyzet az állati termékek esetében, ahol inkább stagnál az árszínvonal-emelkedés üteme. A két terület közötti kapcsolatok alapján azonban a szakértők feltételezik, hogy az árcsökkenés előbb-utóbb begyűrűzik a húsáruk piacára is.

Erre utal az is, hogy a másnap megjelenő inflációs adatok egyértelműen kedvező képet mutattak az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban. A 7,1 százalékos 12 havi árindex - amely jelentős csökkenést jelent az előző hónaphoz képest - ugyanis éppen az élelmiszer- és az üzemanyagárak mérséklődésének következménye. A friss szám ismeretében immár az a kérdés is felmerül, hogy a jegybank 7 százalékos decemberi célkitűzése nem teljesül-e túl, hiszen decembere további 0,1-0,2 százalékos inflációcsökkenést várnak a szakértők. Mindenesetre a jegybank inflációs célkitűzésének rendszere az első (csonka) évben jól vizsgázott. A Magyar Nemzeti Bank sem látja veszélyben a céljait, ez már csak abból is kitűnik, hogy a monetáris tanács ülésén újabb erőteljes, 0,5 százalékpontos kamatmérséklésről döntöttek. Ezzel egy számjegyűre csökkent az irányadó kamatláb, ami a várakozásokon keresztül segítheti a dezinflációt. (A jegybank egyébként ezzel együtt sem folytat lazító jellegű kamatpolitikát, hiszen a dezinfláció júniusi kezdete óta a reálkamatláb még nőtt is.)

A csökkenő infláció nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra jellemző, hiszen az olajárak mindenhol komolyan befolyásolják az árszínvonalat. Ez a helyzet például Csehországgal is, ahonnan egész adatdömping érkezett a múlt héten. A dezinfláció mellett azonban növekvő munkanélküliség és lassuló gazdasági növekedés rajzolódik ki a számokból. A harmadik negyedéves 3,2 százalékos GDP-bővülés után a nemzeti statisztikai hivatal az év egészére 3,3 százalékos növekedést prognosztizál. Ez igen hízelgő lenne a cseh gazdaságra, hiszen - a térségben egyedülálló módon - gyorsulást könyvelhetne le a tavalyi 2,9 százalékos GDP-növekedéshez képest.

Japánban viszont ezzel szemben egyenesen recessziós állapotok uralkodnak. Erről árulkodnak a megjelenő adatok és az országra vonatkozó előrejelzések egyaránt. Jövőre az OECD prognózisa szerint újabb 1 százalékkal zsugorodhat a gazdaság. Ezzel szemben halvány bizakodásra adhat okot a világgazdaság jövőjével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban növekvő fogyasztói bizalomról számolt be a Bloomberg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.