A magyar gazdaság a legszabadabb a térségben

Magyarország a kelet-közép-európai térség legszabadabb gazdasága – állítja most kiadott jelentésében a kanadai Fraser Intézet. Hazánk a tavalyi 25.-ről a 20. helyre lépett előre a világ 130 országára kiterjedő rangsorban, ez az abszolút eredményben is jelentett bizonyos javulást (7,3 helyett most 7,4 pontot kapott az ország a maximális tízből). Az index öt csoportba – a kormányzat mérete, a jogi környezet, a pénzügyi rendszer szabadsága, a külgazdasági nyitottság és az üzleti törvények – sorolva több tucat tényezőt vesz figyelembe.
Az összesített mutatószám alapján a többi visegrádi ország 25 vagy annál is több hellyel hátrébb van, mint Magyarország. A magyar gazdaság szabadságának mértéke a Fraser Intézet szerint olyan fejlett országokat is megelőz, mint Belgium, Francia- vagy Svédország. A most közzétett lista egyébként a 2004-es adatokon alapul, ennél frissebb számokat nem lehetett beszerezni a 130 ország mindegyikéről.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdászprofesszora lapunknak kifejtette: mindenképpen nagy eredmény, hogy Magyarország előkelő helyezést ért el a gazdasági szabadság területén. Ez ugyanis a tapasztalatok alapján megbízható mutatója annak, milyen feltételei vannak a hosszú távú gazdasági fejlődésnek, mennyire lehet és mennyire érdemes beruházásokat végrehajtani. Az intézet indexe sokkal bővebb, nagyobb ívű értékelés azoknál, mint amelyek az egyes országok aktuális makrogazdasági helyzetével, az üzleti környezet vonzerejével foglalkoznak. Ezekben ugyanis nagy súllyal szerepelnek a rövid távú kormányzati intézkedések, míg a gazdasági szabadság ennél hosszabb távra tekint – mutat rá Csaba László. A szakember ugyanakkor azt is elismeri, hogy a mutató csak a fejlődés potenciáljáról ad számot, más kérdés, hogy ezekből a lehetőségekből mi valósul meg. A jövőre vonatkozóan Csaba László azt jelzi: az uniós tagságból fakadó szabályok átvétele némileg korlátozhatja a gazdasági szabadságot, ezért fontos, hogy a gazdaságpolitika alakítói ne csak az európai dimenziókat, hanem a globális verseny feltételeit is figyelembe vegyék. A gazdasági szabadságot egyébként sok apró jogszabályi pontosítással lehetne fokozni – emelte ki.
A Csaba László által említett rövid távú mutatók közül egyébként éppen a napokban vált ismertté a Világbanknak az üzleti környezetre vonatkozó rangsora (VG, 2006. szeptember 7., 4. oldal). Eszerint Magyarország meglehetősen roszszul teljesített: nemcsak Szlovákia, de Románia, Bulgária, sőt Kazahsztán is jobb helyezést ért el. A két rangsor közötti óriási különbség részben az eltérő időtávokkal magyarázható; a világbanki elemzés az aktuális, 2006-os helyzet megítélését tükrözi, a Fraser Intézet gazdaságiszabadság-rangsora pedig két évvel korábbi tényadatok alapján értékeli a hosszabb távú kilátásokat.
A Magyarországon működő multinacionális vállalatok tudják: jó helyen van a befektetésük, de azt is érzékelik, hogy az utóbbi időben romlik az ország versenyképessége – fogalmaz Takács János, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke. Az Electrolux Lehel Kft. ügyvezető igazgatói tisztét betöltő üzletember szerint nemcsak a régi uniós tagországokkal szembeni lemaradásunkat nem sikerül behozni, de több jel mutat arra, hogy a kelet-közép-európai országokhoz képest is elveszítjük korábbi éllovas pozíciónkat. A versenyképesség és az ország vonzerejének javításához nemzeti konszenzusra lenne szükség olyan fontos kérdésekben, mint például az iparpolitika, az egészségügyi és nyugdíjreform, az államigazgatás átalakítása vagy az oktatás – húzza alá Takács János.
Mellbevágónak nevezte a Világbank felmérésének eredményét Némethy László, az AmCham elnöke. Bizonyos fokig azonban érthető, ha romlik a hazai üzleti környezet – tette hozzá. A mérce ugyanis állandóan emelkedik, s ezzel nem tart lépést a magyar kormányzat. Különösen kedvezőtlen, hogy az eltelt 15 év alatt keveset fejlődött az állami adminisztrációs és jogi környezet, nem azt nyújtja, ami egy EU-s tagállamtól elvárható – állapítja meg az üzletember. Határozottan nehézkesek, időigényesek például a cégalapítással, csődeljárással kapcsolatos előírások. A befektetők még nem pártoltak el Magyarországtól, de érdemes komolyan venni a kedvezőtlen világbanki bizonyítványt, ez rámutat arra, hogy nem mennek egészen jól a dolgok, muszáj lesz meghozni az üzleti komfortot javító intézkedéseket – teszi hozzá Némethy László.

A mutató politikai kockázat, gazdasági teljesítmény, hitelminősítés és tőkepiaci hozzáférés kategóriában értékel.

A mutató politikai kockázat, gazdasági teljesítmény, hitelminősítés és tőkepiaci hozzáférés kategóriában értékel. -->