Több pénz, szabályozva
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szociális tárca jövőre 50 milliárd forintot javasol a közfoglalkoztatás finanszírozására – ez a támogatási rendszer rendelkezésre álló összegének több mint a felét teszi ki, szemben az eddig alig több mint egyötöddel. Mindez abból a birtokunkba került előterjesztésből derül ki, amelyet a szaktárca készített az Út a munkához program kapcsán, s amelyről már konzultáltak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
A program szerint a jelenleg rendszeres szociális segélyt igénylő, de munkaképes személyek ezentúl közfoglalkoztatási lehetőséget vagy közfoglalkoztatást pótló juttatást kapnának. Az egészségügyi okokból munkaképtelenek, a három vagy több gyermeket nevelők, az 55. életévüket betöltöttek vagy az önkormányzat helyi rendelete által erre jogosultnak nyilvánítottak továbbra is megkapnák a szociális segélyt.
A munkaképesek (nagyjából százezer fő) az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) kötnek álláskeresési megállapodást, amely szerint kötelezően részt kell venniük a közfoglalkoztatásban. A 35 év alatti, általános iskolát nem végzett személyek számára (7-8 ezer fő) az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel lenne. A közfoglalkoztatásban részt vevők munkabérben részesülnének, míg a képzést végzőknek az öregségi nyugdíjminimum mindenkori havi legkisebb összegével megegyező közfoglalkoztatást pótló juttatás járna. Ezt kapnák azok is, akiknek – noha együttműködnek az ÁFSZ-szel – a szolgálat és az önkormányzat mégsem tud átmenetileg munkát ajánlani. Ez nem lesz gyakori eset. Az önkormányzatoknak éves közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, amelynek a foglalkoztatottak száma mellett a munkahelyet, a munkát, a vonatkozó bér- és járulékköltségek forrását is tartalmaznia kell. A tárca úgy tervezi bővíteni a közfoglalkoztatási lehetőségeket, hogy ha az önkormányzat a közcélú foglalkoztatási keretén felül a segélykeret egy részét is közcélú foglalkoztatásra fordítja, a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza a foglalkoztatáshoz tapadó járulékköltségeket.
A lapunknak korábban nyilatkozó Simon Gábor szociális államtitkár szerint a program októberben a parlament elé kerül, s akár 2009 áprilisában elindulhat. Az OÉT ülésén a munkáltatók támogatták a programot. A munkavállalói szakszervezetek azonban több ponton – a munkák szervezését, a képzésre kötelezést, az önkormányzatok számára fenntartott kiskapukat illetően – megkérdőjelezték működőképességét.
Önkormányzatok
A program szerint a munkát vállalni ténylegesen nem tudó segélyezettek esetén a települések önrésze 10 százalék lenne, ezt a központi költségvetésből lehívható 90 százalék egészítené ki. Ugyanakkor 20 százalék lenne az önrész, ha az önkormányzat ment fel valakit a munka alól.A közfoglalkoztatás esetén megszűnik a most még meglévő korlát, a foglalkoztatott bére és járulékai együtt képezik majd a támogatás alapját, amelyhez 5 százalék önerő mellett 95 százalékot adna az állam.
A közfoglalkoztatás esetén megszűnik a most még meglévő korlát, a foglalkoztatott bére és járulékai együtt képezik majd a támogatás alapját, amelyhez 5 százalék önerő mellett 95 százalékot adna az állam.-->
