Kríziskúra

Kedvezhet a gazdasági válság a hazai informatikaitevékenység-kihelyezési szektornak, a tapasztalatok szerint a magyarországi cégek egyre nyitottabbak a kiszervezésre – mondta el érdeklődésünkre Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A válság kapcsán érzékelhető a magyarországi vállalkozások körében egy olyan tendencia, hogy nő a kockázatvállalási hajlandóság, főleg az üzleti döntéshozók részéről. Így még ha kissé kockázatosnak is tartják bizonyos informatikai feladatok kihelyezését (outsour-cing), a költségcsökkentési igény miatt megteszik ezt a lépést. Ráadásul a tapasztalatok szerint az outsourcingdöntésekben csökken a vállalati informatikai vezetők befolyása, az üzleti döntéshozók egyre jobban figyelembe veszik és elfogadják a külső szolgáltató szakembereinek érvelését – tette hozzá Komáromi Zoltán. A válság időszakában éppen erre az újonnan felbukkant lehetőségre kellene alapozniuk a hazai szolgáltató cégeknek, meg kell győzniük a mostanában fogékonyabb vállalatvezetőket a konstrukció előnyeiről – állítja a szakember.

A hazai IT-outsourcing-piac igen heterogén képet mutat, a teljes körű informatikai kihelyezés mellett léteznek szerver-, hálózat- és asztaligép-üzemeltetési megállapodások is. A teljes IT-outsourcing-konstrukciós alkalmazások – adatközpontok és az asztali gépek üzemeltetésének külső szolgáltatóra bízása – fő haszonélvezői a multinacionális vállalatok, az ilyen jellegű kihelyezések többsége globális megállapodásokhoz köthető. A helyi szerződések nagy része captive, azaz a szolgáltató a megbízó többségi tulajdonában van. Ilyen konstrukciókra jó példa a Magyar Telekom vagy a MÁV esete, de több közműcég is hasonló konstrukcióban oldotta meg az informatikai infrastruktúra üzemeltetését. A válság egyik hatása éppen az lehet, hogy lazulnak az ilyen típusú kapcsolatok – véli Komáromi Zoltán.

A magyar cégek körében az utóbbi két-három évben egyértelműen az asztali számítógépek és a hálózatok üzemeltetésének kiszervezése volt a legdinamikusabban terjedő IT-outsourcing-konstrukció. Az IDC Magyarország Kft. vezetőjének elmondása szerint egyáltalán nem meglepő, hogy ebben a szegmensben van a legnagyobb fejlődés, hiszen ez a konstrukció illik talán leginkább a magyar mentalitáshoz. A vállalatnak nem kell túl nagy kockázatot vállalnia, hiszen nem a teljes informatikai infrastruktúra kerül külső szolgáltatóhoz, ugyanakkor érezhető költségcsökkenést eredményez a megoldás – vázolta az okokat Komáromi Zoltán. Emellett ahhoz, hogy a teljes informatikai infrastruktúra kihelyezése megérje egy vállalat számára, el kell érni egy bizonyos méretet, míg a kisebb részterületek outsourcingja jobban skálázható, a kisebb vállalkozások számára is megéri. A one-to-many típusú hostingszolgáltatások piaca szintén a teljes IT-szolgáltatási piac átlagát jóval meghaladó ütemben növekedett az elmúlt időszakban.

A magyar offshore/nearshore ipar nemzetközi pozíciói egyelőre kedvezőek, a többi kelet-európai országéhoz hasonlóan. A régió államaiban tevékenykedő informatikai szolgáltató vállalatoknak egyértelmű költségelőnyük van nyugat-európai riválisaikkal szemben.

Ráadásul az offshore nagyhatalomnak számító Indiával összevetve is vannak előnyök, így például a kulturális hasonlóság, a földrajzi közelség és a megbízhatóság. Komáromi Zoltán elmondása szerint egyébként globális tendencia, hogy az indiai helyszínek kezdenek veszíteni vonzerejükből, a korábban az amerikai és nyugat-európai multinacionális vállalatok által is kedvelt offshore – a megbízó országától nagy földrajzi távolságra van a szolgáltató – konstrukcióval szemben egyre népszerűbb a közelebbi szolgáltatási helyszínt jelentő nearshore megoldás. Így Kelet-Európa mellett felértékelődött Közép- és Dél-Amerika is informatikai outsourcing-célpontként.

Eléggé általános az a vélemény, hogy régiónkban egyik országnak sincsenek kiugróan jó adottságai a másikhoz képest informatikai tevékenység kihelyezése szempontjából – ismerteti a helyzetet az IDC Magyarország Kft. vezetője. Míg Lengyelország és Románia nagyobb népességénél fogva a munkaerő mennyiségében mutathat fel előnyt, addig Csehország és Magyarország számára a hosszabb múlt, az outsourcing kultúra és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén szerzett lépéselőnyünk lehet kedvező. Azok az előnyök azonban, amelyekkel Magyarország az ezredforduló környékén rendelkezett – NATO-tagság, az Európai Unió előszobája – mára megszűntek, ráadásul a magas bérterhek miatt költségoldalon sincs előnyünk – tette hozzá Komáromi Zoltán.

A jelenlegi gazdasági válságban a szolgáltató cégek túléléséhez fontos lenne a béreket terhelő járulékok jelentős csökkentése, legalább az európai uniós átlagra – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke. Emellett a munkajogi szabályok kedvezőbbé tétele is segítene az ágazaton, így például a rugalmas foglalkoztatási formák további bátorítása.

Magyarország egyelőre viszonylag kedvelt outsourcing-célország. Ezt bizonyítja a Gartner által készített, a 30 legvonzóbb outsourcing-célországról készített lista is, amely alapján hazánk egyelőre őrzi helyét a legnépszerűbb tevékenységkiszervezési célpontok között. Suhajda Attila szerint pozíciónkat tovább erősítheti a várhatóan tartósan gyenge forint, de egyre komolyabb problémaként merül fel a képzett munkaerő hiánya. Nagy szükség lenne egy szervezett átképzési programra a mostanában állásukat vesztett, képzettséggel és nyelvtudással már rendelkező munkavállalók számára – tette hozzá a HOA elnöke.

Kalocsai Zoltán-->