Az egyszerű forintlekötéseket jelenleg 10-14 százalékos akciós kamattal honorálják a hitelintézetek a 9,5 százalékos mellett is. A leghagyományosabb befektetési forma után tavaly október vége óta járnak az impozáns kifizetések, a kamatversenyt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori váratlan, 300 bázispontos emelése, a forrásköltségek drágulása és a bankközi hitelezés visszaszorulása indította el és táplálja azóta is.
Annak ellenére, hogy a magyar alapkamat ismét egy számjegyűvé mérséklődött, lapunk körkérdéséből kiderül: a bankok egyelőre nem látják, hogy a közeljövőben mikor kezdik el ezt lekövetni betéteik árazásakor. Bár azt többen jelezték, hogy egy esetleges kamatvágás már befolyásolhatja a piacot, a forráshiány és a verseny egyelőre nagyobb úr a nemzeti bank iránymutatásánál.
A hazai bankszektor forrásigénye jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, a bankok mérlegeiben komoly egyensúlytalanságok vannak mind lejárati oldalon, mind devizaszerkezetben – magyarázza az okokat Surányi Zoltán, a CIB Bank lakossági termékmenedzsere. A hitelek több mint fele devizában van, míg forrásoldalon – legalábbis az ügyfélbetétek szintjén – a forint van elsöprő (85 százalékos) túlsúlyban. Ez azt eredményezi, hogy amikor a forint árfolyama meggyengül, akkor a devizalikviditást biztosító csereügyletek (swapügyletek) mögé ugyanakkora deviza ellenértékeként egyre több és több forintot kell letétbe helyezni.
Egy-egy forintgyengülés gyakorlatilag ugyanolyan hatást kelt, mintha a rendszerből a betétesek vonnák ki a pénzüket – mondja a CIB szakértője. A forint elmúlt féléves, 20 százalék körüli gyengülése mintegy 700 milliárd forinttal szűkítette a bankok forrásait – indokolja az óriási betétversenyt Surányi. A kamatok addig ragadnak ezen a szinten, amíg a bankközi hitelezés ismét fel nem pörög, és nem lehet olcsóbban forrást szerezni a piacról – mondja Surányi.
Hasonló véleményen van az Erste Bank szakértője is, aki szerint a magasabb betéti kamatok a gazdaság stabilizációja alatt csökkennek, miközben a befektetési hozamok növekedésnek indulnak. Így visszarendeződik a válság előtti rendszer, azaz a befektetők egy része ismét a magasabb hozammal kecsegtető termékek felé fordul. Igaz, egy esetleges jegybanki mérséklés már gyors betétikamat-csökkenéssel jár – teszi hozzá az elemző.
