A BAMOSZ tagjai által kezelt összvagyon 2009 második negyedévében közel 6,5 ezer milliárd forintot ért el, ebből a befektetési alapokban kezelt 2,5 ezer milliárd forintot, az ezeken kívüli − az intézményi befektetők és a magánszemélyek részére kezelt − vagyonkezelt vagyon közel 4 ezer milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi eszközértéke 12 százalékkal nőtt, az alapok vagyona ezzel szemben minimálisan 1 százalékkal mérséklődött.
Alábbiakban ízelítőként bemutatjuk a legnagyobb növekedést mutató tiszta részvényalapok, illetve a legtöbb új tőkét vonzó pénzpiaci alapok részletesebb adatait.
A negyedév során a tiszta alapok - amelyeknél a részvényarány meghaladja a 90 százalékot - jellemzően még a részvénytúlsúlyos alapoknál is jobb teljesítményt értek el, a legjobb hozamokat a hazai és az ázsiai alapok tudták felmutatni, de a többi alcsoportban is jelentős pozitív hozamokat tapasztalhattunk.
„A hazai, közép-kelet európai és európai alapok esetében tőkekivonást regisztráltunk, a többi alcsoportban viszont a tőkevonzás volt a jellemző, a legtöbb friss tőkét a globális alapok, arányaiban pedig az észak-amerikai alapok vonzották.” – hangsúlyozta Temmel András, a Bamosz főtitkára.
A BAMOSZ tagjai által kezelt tiszta részvényalapok vagyona az elmúlt negyedévben 12,7 százalékkal bővült, a negyedév végén 66 milliárd forintot tett ki. Ez a növekedés az utóbbi negyedévben és év eleje óta is a nyilvános alapkategóriák közt a leggyorsabb volt. Az elmúlt negyedéves 1,4 milliárd forint, illetve az összesített féléves 2,7 milliárd forint friss tőkebeáramlás, illetve az alapok 5,3 milliárd forintos negyedéves, illetve 6,4 milliárd forint féléves teljesítménye is növelte a vagyonukat.
A likviditási alapok - a pénzpiaci alapok között a 3 hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű befektetéseket végző alapok - vagyona 2,2 százalékkal bővült az elmúlt negyedév alatt, és összesen 721 milliárd forintot ért el. Év eleje óta ezen alapokban kezelt pénz, 38 milliárd forint friss tőke beáramlás és 29 milliárd forint hozam után 11,4 százalékkal nőtt.
A likviditási alapok döntő részben hazai alapok, de a negyedévben három euróövezeti és egy dollár likviditási alap is működött. A negyedévben a hazai alapokból tőkét vontak ki, míg az euróövezeti és a dollár alapok új tőkét vonzottak.
A legtöbb tőkét az euróövezeti alapok vonzották, a leggyorsabban is ezek vagyona nőtt. A negyedévben a hazai alapok hozama volt a legmagasabb, míg a forint erősödése nagyon sokat rontott az euróövezeti, de forintban denominált alapok hozamán, így negatív hozamot csak az ilyen alapok értek el a negyedévben.
