Valóságos zendüléshangulat tartja lázban a szicíliai politikusokat, amióta olyan vádak merültek fel, hogy az elmaradott délolasz tartományok fejlesztését szolgáló 63,3 milliárd eurós pénzalap jelentős részét teljesen más célokra költötte a római kabinet. A nagy felháborodásban nem kis szerepet játszik, hogy a feltételezések szerint mindez a Szicíliában vagy Pugliában nem éppen népszerű, Dél-Olaszországot elmaradott, feneketlen pénzügyi lyuknak tekintő Északi Liga és Giulio Tremonti pénzügyminiszter befolyásának hatására történt. A vita nem csupán az egységes államiságának 150 éves évfordulójára készülő Olaszország belső identitásproblémáira irányította rá a figyelmet, de egy veszélyes elégedetlenségi hullámot is elindított a Berlusconi-kabineten belül.
A „lázadás” fejének Szicília konzervatív kormányzóját, Raffaele Lombardót tekintik, akinek fellépése kettészakíthatja a jobbközép római kabinetet. Egyes belső források szerint egyébként a külön déli frakció létrehozásával fenyegetőző Lombardo és szövetségesei jelentős részben a kormányfő egyre szövevényesebb magánéleti botrányai miatt fordultak szembe Berlusconival. A botrány nyomán mindenesetre azonnal fellángolt a folyamatosan lappangó észak–dél ellentét. Olyan ez, mintha egy államon belül északon Bajor-, délen pedig Törökországot kellene kormányozni – jellemezte nem éppen diplomatikusan és természetesen név nélkül a viszonyokat egy vezető kormánytisztviselő. JK
