Az erős államra szavaztak a norvégok

Újrázás. A kiterjedt állami szektor privatizációjának elutasítását és a versenynek néhány szektorból való kizárását tartják elemzők a döntő oknak, amely újabb győzelmet hozott a Jens Stoltenberg vezette balközép–zöld orientációjú norvég kormánykoalíciónak. A munkáspárt által vezetett blokk 86:83 arányban szerzett magának újra szerény többséget, és további négy évre mandátumot az ország kormányzására.

Mint a Bloomberg rámutat, 16 éve először fordult elő Norvégiában, hogy hivatalban lévő kormányt újraválasztottak. Történt ez olyan időpontban, amikor Európában már jó ideje inkább a jobboldali-konzervatív pártok tarolnak, és a szomszédos skandináv államokban (Dánia, Svédország, Finnország) is ilyen színezetű kormányok vannak hivatalban. A koalíció esélyeit rontotta, hogy a válság a norvég gazdaságot is megtépázta, jóllehet a kormány igyekezett bevetni a felhalmozott olajjövedelmek egy részét a termelő és szolgáltató szektorok mozgásban tartására. Ennek köszönhető, hogy a GDP visszaesése nem volt nagyobb 1,5 százaléknál, és már jövőre 2,5 százalékos növekedést vár a jegybank.

Az olajbevételekből felhalmozott vagyon gondos védelme és a kiterjedt állami tulajdoni hányad megőrzésének ígérete olyan vonzerőt jelentett, ami erősebbnek bizonyult az ellenzék adócsökkentési javaslatainál. A koalíció vezető erejét adó munkáspárt visszafogott elkötelezettséget tanúsít a Nato iránt, az EU-val ugyan kiváló kapcsolatokra törekszik, de a népszavazáson kétszer elutasított csatlakozás gondolatát nem bolygatja. A párt így még növelni is tudta képviselőinek számát. VG