Mutatjuk, min múlik az első új paksi blokk átadásának időpontja

Az oroszországi Kurszkban építendő atomerőmű első betonöntése kapcsán közölt adat jó fogódzó ahhoz is, hogy mikorra várható az első új paksi blokk átadása. A közleményben 2031-es kurszki átadás szerepel, míg Paks II. kapcsán a 2030-as elején várható üzemszerű termelésről szólnak a hivatalos bejelentések. Ez nem ellentmondás, mert a két dátum nem ugyanarra vonatkozik: az átadás és a létesítmény piacra lépése között eltelhet egy év, vagy több is a próbaüzem és az átadás utáni munkák miatt.

Orosz projektek: bruttó kilenc év, ebből öt év az építés

Piaci forrásunk szerint egy orosz tervezésű és kivitelezésű atomblokk projektje jellemzően kilenc évig tart a hálózatra kapcsolásig, ebből öt maga az építés. Az építés pedig az első beton öntésével kezdődik. Az erőmű második, illetve további blokkjait az első blokk utáni, illetve a következő években évente adják át. A Világgazdaság sorra vette néhány, a Pakson építendőhöz hasonló blokkok felhúzásának dátumait. Mindenekelőtt a legfontosabbakat, a Paks II. projektéhez leginkább hasonlóakat, amelyek tehát

• nyomottvizes (VVER) technológiájúak,
• AES-2016-os 3+ generációsak,
• 1200 megawatt teljesítményűek
• és orosz technológiájúak.

Kilenc ilyen blokkot találtunk, ezek építése 2009 és 2022 között indult. Nagyjából ki is jött a projektek kilencéves megvalósítása. Ennyi idő alatt készült el 2017-ben a novovoronyezsi I-es blokk és 2023-ban átadott az osztrocevi (Fehéroroszország) 2-es blokk. Tíz év kellett viszont a második új novovoronyezsi blokkhoz (2019), és mindkét leningrádihoz (2018 és 2021). Voltak gyorsabb megvalósítások is. Az osztroveci első blokkhoz (2013) elég volt nyolc év. Két törökországi egység a nyolcadik, illetve hatodik évében tart, ezeknek már folyik az átadása Akkuyuban. A kilencedik atomerőmű, az egyiptomi El-Dabaa a negyedik éve épül.

A Pakson építendő atomerőmű

• a reaktortípus (VVER-1200 / AES-2006),
• a technológia (III+ generáció)
• és a biztonság (kettős falú védőkonténment, passzív hűtőrendszerek)

alapján leginkább az osztroveci és a leningrádi létesítményekre hasonlít majd. Hivatalosan a leningrádi a paksi beruházás referenciája.

Az USA-ban és Kínában sem megy gyorsabban 

Nincsenek rövidebb idők a más technológiával, illetve a régebben épített atomerőművek esetében sem. Kilenc év után adták át például

• a kínai Taisan 1-et és a Szanmen 1-et 2018-ban,
• az Egyesült Arab Emírségekben a Barakah 1-et és a Barakah 2-t 2021-ben, illetve 2022-ben,
• illetve tízévnyi munka után az Egyesült Államokban Vogtle 3 és a Vogtle 4-et 2023-ban, illetve 2024-ben.

Érdekesség, hogy a Paksi Atomerőmű 1982 és 1975 között hálózatra kapcsolt, 440 megawattos blokkjai mögött 8, 10, 7 és 12 éves projektek álltak. A társaság tehát már  43 éve szolgálja Magyarország áramellátását.

Házon belül könnyebb atomerőművet építeni

Hiába a reaktorok közötti hasonlóság, megépítésüket így is sok eltérő körülmény gyorsíthatja vagy hátráltathatja. Például az oroszországi projektek esetében a Roszatomnak már a kisujjában van a belföldi nukleáris szabályozás, ott állandó csapattal dolgozhat, és a helyi atomhivatalnak is megszokott feladat az engedélyezés. Nehezebb a dolog, ha az atomerőmű Oroszországon kívül épül, pláne, ha olyan országban, ahol eddig nem volt ilyen létesítmény. Ilyenkor mások, vagy esetleg előzőleg nem is voltak az atomerőmű építésére vonatkozó szabályok, az atomerőművek építésének engedélyezése pedig magának a hatóságoknak is új. Extra nehézségként pedig az utóbbi években megjelentek az Oroszország elleni uniós és nemzetközi szankciók. 

Az Akkuyu erőműhöz például a Siemensé helyett kínai nagyfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezést kell beépíteni, és egyelőre Paks II. irányítási rendszerét is vonakodik kiengedni az országból a német exporthatóság. (Bár állítólag számíthatunk a német szállításra.) Nem jöttek jól a már feloldott amerikai korlátozások sem.

Magyarországon az uniós engedélyezés is igényelt plusz időt, ez a Roszatom első uniós projektje. A kérdés ismét terítéken van, mégpedig a beruházáshoz adott állami támogatás kapcsán. Az állami támogatás létét, vagy nem létét 2015–2016-ban vizsgálta az Európai Bizottság, majd a 2017-ben kiadott határozatában jóváhagyta a projekt finanszírozási konstrukcióját.

Nincs Paks II-ben tiltott uniós támogatás

„A bizottság 2017-ben megállapította, hogy bár van állami támogatás a projektben, az kompatibilis az uniós joggal” – ezt Aszódi Attila, a beruházás korábbi kormánybiztosa (jelenleg a BME természettudományi karának rektora) az ATV Start műsorában fejtette ki nemrég. Felidézte, hogy Ausztria ezt a határozatot megtámadta, és a pert elvesztette első fokon. A második fokú bírósági döntés azonban

• néhány pontban igazat adott Ausztriának,
• elmarasztalta az EB-t,
• és megsemmisítette annak 2017-es határozatát.

Lényegében azt kifogásolta, hogy a 2017-es döntés nem egy csomagban vizsgálta az állami támogatás kérdését azzal, hogy a magyar kormány tender nélkül választotta ki a technológia szállítóját. A közbeszerzés elmaradását azonban önmagában nem tekintette hibának, ez a kérdés le van zárva. 

A két kérdés egy csomagban kezelése azért érdekes, mert jó eszköz az állami támogatás meglétének, illetve nagyságának kimutatására. Kiderül belőle, hogy egy piaci szereplő is elindítaná-e a beruházást az állam által vállalattal azonos feltételekkel. Igaz, az már a 2017-es határozat mögötti számítások alapján is látszott, hogy egy piaci szereplő néhány ezrelékkel nagyobb éves hozamot várt volna el, mint amennyit az állam elfogadott. Az EB éppen ennek alapján jelentette ki, hogy van egy kismértékű állami támogatás a projektben.

Az EB asztalán van az ügy

A másodfokú határozattal a projekt tavaly ősszel visszakerült a vizsgálati szakaszba, de annak csak a legutolsó részébe – magyarázta Aszódi Attila. A korábban elvégzett elemzések, szimulációk és számítások sorát nem kell megismételni. Azt sem mondta ki a másodfokú bíróság, hogy hibás lenne a beruházás profitelvárásának számítása. Jelenleg az EB asztalán van az ügy: az illetékeseknek arról kell dönteniük, hogy hogyan adhatnak ki olyan határozatot, amely megfelel a másodfokú bírósági határozatban megfogalmazott elvárásoknak.