Kína mesterséges napot épít: hatalmas lépést tett a korlátlan energia megszerzéséhez – ez megváltoztathatja az egész emberiséget
Hatalmas energetikai áttörés kapujába került Kína. A Föld második legnépesebb országának „mesterséges napnak” nevezett magfúziós reaktora áttörte a fúziós technológia egyik fő korlátját azzal, hogy a plazmát a szokásos működési tartományon túlra lőtte. Ezzel a művelettel az emberiség egy újabb lassú lépést tett a szinte korlátlan tiszta energia felé.
A Kínai Tudományos Akadémia közleménye szerint az EAST (Experimental Advanced Superconducting Tokamak) plazmát – az anyag negyedik, nagy energiájú állapotát – extrém sűrűség mellett stabilan tartotta, ami korábban a magfúzió fejlesztésének egyik fő akadályának számított – számolt be róla a Live Science Plus tudományos-ismeretterjesztő portál.
„Az eredmények gyakorlati és skálázható utat jelölnek ki a tokamakok (magas hőmérsékletű plazma tárolására alkalmas berendezések – a szerk.) és a következő generációs égő plazmafúziós berendezések sűrűséghatárának kiterjesztésére” – emelte ki Ping Zsu, a tanulmány társszerzője, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem Elektrotechnikai és Elektronikai Mérnöki Karának professzora.
A tanulmány szerint a magfúzió szinte korlátlan tiszta energiaforrást kínál, vagyis lényegében olyan energiát, amely nem jár jelentős nukleáris hulladékkal vagy a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járó, az éghajlatot melegítő üvegházhatású gázok kibocsátásával. A Science Advances folyóiratban január elsején publikált új eredmények egy lépéssel közelebb vihetik az emberiséget ennek az energiaforrásnak a kiaknázásához, amelyet egyes kutatók szerint évtizedeken belül hasznosítani tudnánk.
A nukleáris fúziós technológia azonban már több mint 70 éve fejlesztés alatt áll, és még mindig nagyon kísérleti stádiumban van, mivel a reaktorok általában több energiát fogyasztanak, mint amennyit termelnek. Eközben a klímatudósok az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését szorgalmazzák, mivel a klímaváltozás hatásai már világszerte érezhetők. A nukleáris fúzió ezért valószínűleg nem jelent gyakorlati megoldást a jelenlegi klímaválságra, de a jövőben energiával láthatja el világunkat.
A kínai mesterséges nap még nem tudja azt, amit az igazi
A fúziós reaktorok úgy vannak kialakítva, hogy hő és nyomás segítségével két könnyű atomot egyetlen nehéz atomba olvasztanak össze. Ezáltal a Naphoz hasonló módon energiát termelnek. A Nap azonban sokkal nagyobb nyomással rendelkezik, mint a Föld reaktorai, ezért a tudósok ezt úgy kompenzálják, hogy a Napnál sokkal magasabb hőmérsékleten tartják a forró plazmát.
A kínai EAST egy mágneses befogású reaktor, tudományos nevén tokamak, amelyet úgy terveztek, hogy a plazma hosszabb ideig folyamatosan égjen. A reaktor felmelegíti a plazmát, és erős mágneses mezők segítségével egy fánk alakú kamrában tartja fogva. A tokamak reaktorok még nem érték el a fúziós gyújtást, amely az a pont, amikor a fúziós folyamat önfenntartóvá válik. Azonban fontos áttörés, hogy az EAST reaktor egyre hosszabb ideig képes fenntartani a plazma stabil, erősen befogott körforgását.
