Nem kell a részvényalap
Az elmúlt hónapokban pedig a tőzsdék szárnyalásával együtt már igazán kiválóan teljesítettek a részvényalapok. A részvénytúlsúlyos konstrukciók hat hónapos átlagos hozama 30 százalék körül van, a tiszta részvényalapok pedig több mint 40 százalékot szedtek magukra. A legnagyobb nyereség a BUX indexet követő alapokon keletkezett, ezek hathavi hozama már 70–80 százalék között van. Ezen az időtávon egyébként egyetlen részvényalap sincs mínuszban, de megállapítható, hogy a térségi és más feltörekvő piaci alapok lényegesen jobban teljesítettek mostanában, mint a fejlett piaci vagy globálisan befektető tár-saik.
A lakosság körében azonban mégsem túl népszerűek ezek a befektetések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például az első fél év végén alig 255 milliárd forintot kezeltek a hazai piaci szereplők részvényalapokban, ebből azonban kevesebb mint 40 milliárd volt a lakossági megtakarítás, a java része intézményi befektetés volt. A közvetlen részvénybefektetés ennél sokkal népszerűbb a kisbefektetők körében: a második negyedév végén csaknem 300 millió forintnyi részvény volt a lakosság tulajdonában.
Pedig a befektetési alapoknak számos előnyük lehet a közvetlen részvényvásárlással szemben – állítják a szakértők. „A részvényalapok nagy menynyiségű pénzt gyűjtenek össze, ezért diverzifikált portfóliót tudnak összeállítani, s ezzel csökkenteni tudják az egyedi részvénykockázatot. A nagyobb méret költséghatékony adásvételt tesz lehetővé az alap részére, ezért a befektetőknek akár kisebb összegeket is érdemes lehet részvényalapokba fektetni” - mondja Temmel András, a Bamosz főtitkára.
Bár az elmúlt hónapokban a tőzsdék szárnyalása miatt megnőtt az érdeklődés a részvényalapok iránt is, komoly mennyiségű friss tőke nem érkezik a konstrukciókba. Az augusztusi 12 milliárd forint körüli tőkebeáramlás is javarészt az Aegon csoport alapjainak átalakítása miatt következett be. VG
