A 2010-es költségvetés céljaival igen, bizonyos foglalkoztatási kérdésekkel azonban már nem ért egyet az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A testület tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter jelenlétében mondott véleményt a készülő jövő évi költségvetésről.
A pénzügyi tárca vezetője az ország pénzügyi kiszolgáltatottságának csökkentését, illetve a stabilitás, az egyensúly és a versenyképesség helyreállítását nevezte a jövő évi büdzsé fő céljainak. Ezekkel egyébként az OÉT munkavállalói és munkáltatói oldala is egyetértett. Azzal ugyanakkor már vitatkoztak a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is, hogy a 2010-es költségvetés javítaná a foglalkoztatást, továbbá bővítené az aktivitást, amint azt Oszkó Péter mondta.
A munkavállalók szerint a tb-járulék csökkentése nem jár együtt munkahelyek teremtésével. A munkáltatói oldal pedig főleg a kis- és a közepes vállalkozások szempontjából közelítette meg a foglalkoztatás kérdését. Antalffy László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke úgy vélte, a kkv-knak piacszűküléssel kell számolniuk, ráadásul működésüket saját tartalékaikból finanszírozzák.
Csizmár Gábor államtitkár az OÉT ülésén bejelentette: jövőre a közfoglalkoztatást illetően lesznek változások az Út a munkához programban, s a kormány tervezi egy téli közmunkaprogram elindítását. Az OÉT szeptember 18-án tárgyal újra a büdzséről, és megkezdődnek a jövő évi bértárgyalások is.
Pataky Péter, A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke
A szakszervezetek szerint milyen foglalkoztatásbővülést tesz lehetővé a jövő évi büdzsé?A bővülő foglalkoztatás nagyon jó cél. A munkáltatói terhek csökkentése megtakarítást tesz lehetővé ugyan a vállalkozásoknál, viszont ettől önmagában nem lesznek új munkahelyek. Ehhez az kell, hogy a vállalkozások termékeire, szolgáltatásaira legyen növekvő kereslet, ami nem a költségeken múlik.
A kereslet élénkítésén viszont nem elsősorban a költségvetés tud segíteni.
Nyilvánvaló, hogy nem a büdzsé hivatott piacot teremteni. De a járulékcsökkentés sem a versenyképességet, sem a foglalkoztatási szintet nem fogja növelni. A válság nincs is összefüggésben a bérköltségekkel. A magyar bérek versenyképesek a térségben is, nem emiatt kell aggódnunk. A munkavállalói oldal szerint a valóban produktív foglalkoztatásnak kell nőnie. Az Út a munkához programból is az hiányzik, ami átvezetné a munkaerőpiacra azokat, akiket egy ideig a programból foglalkoztatnak. E nélkül nem tudunk javítani a foglalkoztatási rátán.
A kkv-k számára mi bővítheti a piacot és a keresletet?
Az, hogy ne növekedjen az adósságuk, és gyorsítani kell a vállalkozások számára elérhető uniós források felhasználását. Ezentúl el kell hárítani a fölösleges adminisztratív akadályokat.
A bővülő foglalkoztatás nagyon jó cél. A munkáltatói terhek csökkentése megtakarítást tesz lehetővé ugyan a vállalkozásoknál, viszont ettől önmagában nem lesznek új munkahelyek. Ehhez az kell, hogy a vállalkozások termékeire, szolgáltatásaira legyen növekvő kereslet, ami nem a költségeken múlik.
A kereslet élénkítésén viszont nem elsősorban a költségvetés tud segíteni.
Nyilvánvaló, hogy nem a büdzsé hivatott piacot teremteni. De a járulékcsökkentés sem a versenyképességet, sem a foglalkoztatási szintet nem fogja növelni. A válság nincs is összefüggésben a bérköltségekkel. A magyar bérek versenyképesek a térségben is, nem emiatt kell aggódnunk. A munkavállalói oldal szerint a valóban produktív foglalkoztatásnak kell nőnie. Az Út a munkához programból is az hiányzik, ami átvezetné a munkaerőpiacra azokat, akiket egy ideig a programból foglalkoztatnak. E nélkül nem tudunk javítani a foglalkoztatási rátán.
A kkv-k számára mi bővítheti a piacot és a keresletet?
Az, hogy ne növekedjen az adósságuk, és gyorsítani kell a vállalkozások számára elérhető uniós források felhasználását. Ezentúl el kell hárítani a fölösleges adminisztratív akadályokat.-->
