Az újság berlini keltezésű tudósítása szerint ezeknek az országoknak nagy beruházásokra van szükségük, és biztosítani kell számukra a korábbi finanszírozási forrásokat ahhoz, hogy meg tudjanak erősödni.
A lap az EBRD és az ausztriai Erste Group Bank két friss jelentését idézte, amelyek szerint a térségben a felépülés törékeny jelei érzékelhetők.
Az Erste jelentésében az olvasható, hogy Románia, Magyarország, Horvátország és Szerbia még mindig le van maradva, nem érte el a mélypontot.
A szakértők úgy becsülik, jövőre növekedés lesz Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, sőt, Ukrajnában is, néhol akár 3 százalékos mértékű. Erik Berglof, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza úgy fogalmazott: 2010-ben bármilyen erősödés valószínűleg törékeny és hézagos lesz.
A térségben Albánia mellett csak Lengyelországban mérhető az idén növekedés, utóbbiban 1,3 százalékos növekedés várható. A jelentések azt is kiemelték, hogy Lengyelország - szemben a térség néhány országával, köztük Magyarországgal és a túlfűtött balti államokkal - nem támaszkodott külső finanszírozásra a válság elhárításához.
Az EBRD értékelése szerint két tényező hátráltatja, hogy a régió jövőre visszaállhasson a fenntartható növekedési pályára. Az egyik az, hogy lassan találnak magukra a térségen kívüli exportpiacok, a másik pedig, hogy továbbra is feszítettek a hitelpiaci feltételek. A nyugati bankok még mindig csökkentik térségbeli pénzügyi befektetéseiket, és a háztartások, valamint kisvállalatok számára továbbra is korlátozottak a hitelforrások.
Juraj Kotian, az Erste bank bécsi Közép-Kelet-Európa-szakértője szerint Románia, Magyarország, Horvátország és Szerbia esetében kevésbé kedvezőek a kilátások a belső piacok sokkal erőteljesebb zsugorodása, valamint a fogyasztási kedv tartós lehangoltsága miatt.
