Uniós projektekre várnak

Bár a válság alapjaiban rengette meg az építőipart, nem minden szereplője került padlóra. A Hérosz Zrt. is szerzett sebeket, de végül egész jól sikerült zárnia az elmúlt évet, így „nincs okunk panaszra” – fogalmaz Sztankov Attila, az idén éppen 25 éves cég stratégiai vezérigazgató-helyettese. 2008. év végén még úgy számolt a társaság, hogy a következő évi bevétele eléri a 20 milliárd forintot, erre a várakozásra kellő alapot adtak a megkötött szerződések.

A válság azonban közbeszólt, borultak a tervek, hiszen három nagy munkájukat is befagyasztotta a fejlesztő. Leállt az Orco Váci 1. elnevezésű projektje, az OTP Ingatlanfejlesztő Beregszászi úti társasházának építése és a Műegyetem PPP keretében megvalósuló Q épületének kivitelezése. Ez a három munka együttvéve adta volna a várt éves bevétel több mint a felét, 11-12 milliárd forintot. A cég menedzsmentjének nem kis fejtörésébe került megoldani a kieső feladatok pótlását. Sikerült azonban több kisebb és közepes méretű, 500-600 milliós, egymilliárdos megbízást szerezniük, így fel tudták tornászni a bevételt is, amely az év végén – alig elmaradva a várakozásoktól – túllépte a 19 milliárd forintot.

A működőképesség megtartásához azonban a Hérosznak is be kellett vezetnie racionalizálási és takarékossági intézkedéseket, melyek kapcsán az év végére egytizedével csökkent a vállalat létszáma. A szükségszerű átszervezések, a belső bürokrácia felszámolása, a szerződéses rendszer egységessé tétele jelentősen javította a cég versenyképességét. „Banki szerződéseink és hiteleink átszervezése és megújítása szintén megtörtént az elmúlt év végéig, ez jelentős stabilitást biztosít az idei és a jövő évre” – teszi hozzá Sztankov Attila. Mindezt a válság egyfajta pozitív hozadékának tartja, és reméli, hamarosan magára talál az építőipar, így még az idén visszaépíthetik szakembergárdájukat. Ez sem ígérkezik azonban könnyű feladatnak, hiszen a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalok külföldön is keresettek, munkatársaik közül például többen is Ausztriából és Szlovákiából kaptak ajánlatokat.

A cégnek jól indult ez az év, hiszen folytatódnak a kényszerűségből leállított nagy munkái, s ezeken túl is számos megrendelést kapott. Részt vesz budapesti kerületi bérlakásprogramokban, egészségügyi beruházásokban, sport- és oktatási létesítmények létrehozásában. Mindezek értéke jócskán meghaladva a tavalyit, eléri a 23 milliárd forintot. Néhány szerződésük pedig már a 2011-re szól.

Az ágazat egészének fellendülését elsősorban a nagy, uniós támogatással finanszírozott projektek idei beindulásától várja a stratégiai vezérhelyettes. „Jelentős késésben vannak ezek a pályázatok, s ha záros határidőn belül nem startolnak el, félő, hogy az ország elesik az EU-s források jelentős részétől. Ezt nyilván nem akarja kockáztatni a kormányzat.” A cég szívesen pályázna egyebek között a Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójára, illetve nagyobb egészségügyi beruházásokra. A szakember bízik abban, hogy a válság miatt leállított magánberuházások is hamarosan újraindulnak, szerinte a tulajdonosok sem akarják már túl sokáig a félkész ingatlanokban tartani a pénzüket.

Persze az építőiparnak a kedvezőtlen külső feltételek mellett a saját problémáival is meg kell küzdenie ahhoz, hogy talpra állhasson – állítja Sztankov Attila, aki szerint a tőkehiány az egyik legnagyobb rákfenéje az ágazat cégeinek. Ezért kiszolgáltatottak a bankoknak, amelyek a profit nagy részét elviszik a hitelre szoruló építőipartól. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vállalatok jelentős versenyhátrányban vannak a külföldiekkel szemben. Ugyancsak súlyos gond a túlzottan magas garanciaszint, amely egy-egy beruházás értékének a 30 százalékát is kiteheti. Ráadásul a megrendelő könnyen – s gyakran jogtalanul – lehívhatja ezt a pénzt, s az ennek nyomán induló perek évekig is elhúzódnak. Mire véget ér egy eljárás, a kivéreztetett cég már le is húzta a rolót. Az ágazat struktúrája is kedvezőtlen: több mint 90 ezer társaság van a piacon, s kialakult az alvállalkozói rendszer, jellemző a munkák irreális árakon történő elvállalása.

A szakember szerint akkor beszélhetnénk ideális állapotról, ha tíz-húsz nagyvállalat lenne, amelyek reális bérekkel és rezsidíjakkal dolgoznának, és lényegesen rövidebb alvállalkozói, szub-alvállalkozói rendszerekkel történne a munkák kivitelezése. Fontos lenne a cégek jogi védelme, a hitelezés feltételeinek könnyítése. Ehhez azonban az eddigieken túl további kormányzati lépéseket lát szükségesnek.

A Hérosz maga is új utakat keres, az építőipari kivitelezési munkák mellett egy vidéki központú termelőüzem beindítását tervezi. Itt asztalos- és lakatosmunkákat végeznek majd, kizárólag a saját igényeik kiszolgálására. A vezérigazgató-helyettes szerint így válhatnak valós generálkivitelezővé, s egyúttal kedvező díjazású munkalehetőséget biztosítanak a gyár körzetében.