Befékezhet a szabályozás

A szigorúbb pénzpiaci szabályozás csak átmenetileg okoz kisebb mértékű gazdasági lassulást a szakértők szerint. Ha két év alatt áttérünk a szigorúbb mechanizmusra, akkor a harmadik évben okozza a legnagyobb kiesést a lépés, nagyjából 0,2 százalékponttal lassítva le a fejlett gazdaságok GDP-növekedését – áll a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) pénzügyi felügyeleti, illetve a bázeli bankfelügyeleti bizottság (BCBS) által készített friss tanulmányban. A számításokban a kötelező tartalékráta egy százalékpontos megemelését feltételezték, az átmeneti hatást összesen négy és fél éven keresztül fejtené ki a szigorítás. Ezt követően csak egy 0,1 százalékpontos fékezőerőt várnak a szakértők, ami tartósan is benne maradhat a rendszerben.

Mint emlékezetes, a 2008-ban kitört válság nyomán merült fel egyrészt a felügyeletek nemzetközi összehangolása, illetve szigorúbb feltételek implementálása, az idén a már a G20-csúcstalálkozón és az Európai Unióban is ez volt az egyik vezető téma. A fenti felmérés szerint a bankok első reakciója az lenne, hogy a magasabb tartalékolásból adódó többletköltségeiket az ügyfeleikre hárítanák, emellett pedig szűkítenék a hitelkínálatot is. Mindez az olyan szektorokat, mint az építő- és a feldolgozóipar, erőteljesen érintené, mivel nagyban rá vannak utalva a külső forrásbevonásra.

A döntéshozók megközelítése szerint a jelenleg a nemzetközi piacon működő bankokra érvényes, Bázel II egyezményben foglalt tartalékolási szabályozás gyengesége is hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi válság ennyire elmélyülhetett. Sokan viszont éppen azt állítják, hogy a rendszer konstrukciójából adódóan prociklikus, azaz míg a fellendülés idején segíti a növekedést, addig a recesszióban még inkább befékezi a növekedést. A szabályozás a különböző kockázati szintű banki forrásokhoz rendel minimum-tartalékszintet, problémás azonban békeidőben pontosan meghatározni egyes pénzügyi eszközök kockázatosságát. A fő gond pedig az, hogy válság idején mindennek felszökik a kockázati szintje, így éppen a legrosszabbkor kényszerítik a pénzintézeteket a likviditás szűkítésére.

Részben valószínűleg a bázeli rendszer gyengesége nyomán kezd teret kapni egy eltérő megközelítésmód is a pénzügyi stabilitás területén. Nagy visszhangot kaptak a központi bankok által elvégzett stressztesztek, amelyek a problémás pénzintézetek azonosítását, majd azok feltőkésítését célozták. A jövőben gyakrabban végezhetik el ezeket a vizsgálatokat – mondta Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. A tesztek azt vizsgálják, hogy a gazdasági helyzet drasztikus romlása esetére is rendelkeznek-e a bankok megfelelő tartalékokkal.

Hosszabb távon egyébként a szigorúbb szabályozástól mérséklődik a bankrendszer kockázati szintje, ezért ismét olcsóbbá válhat és bővülhet a hitelkínálat – állapítja meg az idézett tanulmány. Ennek alapján még meg is éri a kismértékű GDP-kiesést felvállalni, ha ezzel elkerülhetővé válnának az elmúlt években látotthoz hasonló válságok.

Hazai párhuzam

A magyar bankrendszer az MNB rendszeres stabilitási jelentéseinek tanúsága szerint meglehetősen tőkeerős. A kormány által bevezetni készülő bankadó azonban erőteljesebb hatással lehet, mint a nyugati gazdaságokban a tőkekövetelmény növelése. A jegybank ezzel várhatóan a ma megjelenő inflációs jelentésében részletesebben is foglalkozik. BD