Matolcsi György úgy fogalmazott, a program célja, hogy Magyarországon az egy főre eső haladja meg az EU-s átlagot 20 év múlva. Az Új Széchenyi-terv vitairata mintegy 200 oldal, ám úgy tűnik, hogy nem sikerült a lényeget belepréselnie a kormánynak.
Az LMP és az MSZP is bírálta a programot. Az LMP úgy vélte, hogy hiányzik belőle mindaz, amit zöldnek lehetne nevezni, a szocialisták kritikája pedig az volt, hogy ez a program az Új Magyarország Fejlesztési Te4rv átirata, és hogy a Fidesz saját érdekeltségi körébe tartozó vállalatoknak kedvez a programmal.
Róna Péter üdvözli a tervet. Véleménye szerint minden olyan kezdeményezés és elképzelés szerencsés, ami a hazai KKV-kat felkarolja.
A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc is örömét fejezte ki, hogy a KKV szektor került a középpontba. Eddig az uniós források csak 10 százaléka jutott el a szektorhoz, míg a VOSZ azt szorgalmazná, ha a források fele a KKV-khoz kerülne.
Pálfi Jenő a Finanz Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója már másképp vélekedik, szerinte problémát jelent, hogy a vitairatból kimaradt, hogy milyen forrásokból fog megvalósulni a program (az EU-s források említését elégtelennek tartja a feladat nagyságához képest) illetve az, hogy milyen pénzügyi és gazdasági piaci intézkedéseket fog megvalósítani a kormány ennek érdekébe.
„Egy szépen kimunkált tervet vártam, mint mondjuk egy üzleti terv” – fogalmaz Pálfi Jenő arra hivatkozva, hogy a kisvállalatok is ezt teszik, amikor hitelt kérnek egy banktól családjuk egzisztenciáját kockáztatva. A szakember hiányolja, hogy a programban nem térnek ki a támogatandó szektorok piaci keresletének alakulására, a makrogazdasági helyzetre és annak valós problémáira. „Ha a miniszterelnök bemenne vele az IMF-hez (mai szemmel ez a felvetés is abszurdnak tűnik) azt mondanák, hogy inkább az Írószövetségbe menjen, hátha tudnak vele valamit kezdeni.”
A program céljaival minden szakember egyet tud érteni. A munkahelyteremtés fontossága, a foglalkoztatási áttörés, a magas hozzáadott érték fontos – ezek alapvető gazdaságpolitikai célkitűzések, vélekedik Pálfi.
A gazdasági helyzet miatt válság idején a magyar kormány nem élénkítheti a keresletet, ugyanis azzal még jobban növelné az eladósodást, amit nem tehet meg: „A hatalmas eladósodás egy újabb átka éppen az, hogy amikor egy recessziós időszak van, s az állam be tudna avatkozni és keresletet tudna gerjeszteni, nem teheti, mert nincs forrása, nincs mozgástere. Tehát ebből következik, hogy az ellenkezőjét kell csinálni: az állami kiadásokat kell csökkenteni, mint ahogy ezt minden független elemző javasolja. Azzal, hogy kijelentjük 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtünk, azt mondja a nyájas olvasó: jó rendben van, de hogyan?”
A Széchenyi-terv évi 50 ezer új lakás építését prognosztizálja, ami nehézségekbe ütközhet, ugyanis a KSH első féléves adatai alapján csökkenő trend látszik kirajzolódni az ágazatban. „A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké pedig 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt.”
Pálfi úgy gondolja, hogy valóban meg kell mozgatni minden „követ” és minden felellhető forrási tgénybe kell venni, de az ágazatban tartósan fenntartható munkahelyek számát 30-40 ezerre becsüli, és 10 év alatt is legfeljebb 10 ezer fős növekedést lát reálisnak.
A vállalkozók tehát megosztottak az Új Széchenyi-terv értékelését illetően. Üdvözlik, hogy a KKV-k támogatásában elkötelezett a kormány, de nem mindenki számára világos, hogyan és mi fog megvalósulni a tervből.
Az EU-s forrásokat a kis- és közepesvállalkozásokhoz „terelik át” – fogalmazott Orbán Viktor a program bemutatásakor. Azóta a kormány elrendelte, hogy a nemzeti fejlesztési-, a nemzetgazdasági-, valamint a külügyminiszter, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke kezdjen egyeztetést az Európai Bizottsággal az uniós forrásoknak a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése szolgálatában.
A kormány őszig várja a piaci szereplők véleményét.
