Az euró fennállásának első évtizede szerencsésen egybeesett a világgazdaság töretlen és páratlan fellendülésével, ami jótékonyan elfedte a közös valuta alapvető szerkezeti és intézményi gyengeségeit - írja Bokros Lajos.
Egyrészt a Stabilitási és Növekedési Egyezmény eleve politikailag még elfogadható minimális költségvetési fegyelmi követelményekre épült, így került bele a 3 százalékos hiánykorlát és a 60 százalékos maximális államadósság - idéz a Népszabadság Online Bokros írásából. Pedig a jelek már az évtized közepén vészjóslóak voltak.
Az évtized közepén a két legfontosabb tag, Franciaország és Németország is három százalék feletti államháztartási hiányt produkált, ami már önmagában is megkérdőjelezte a maastrichti konvergencia-követelmények hitelességét. De az igazi tragédia az volt, hogy Jaques Chirac és Gerhard Schröder kijelentette, országukat nem vonhatják túlzott deficit eljárás alá, és az Európai Bizottság tehetetlen volt velük szemben. Itt kiderült, hogy minden tagállam egyenlő, de vannak egyenlőbbek, illetve hogy az egyezménybe foglalt megelőző és büntető eljárások politikai értelemben alkalmazhatatlanok. A paktum tehát megbukott.
További részleteket itt olvashat.
