Stresszelnek a vállalkozók: késedelmes fizetések, tőkehiány

Az elmúlt két évben a vállalkozók 46 százalékának növekedett a stressz-szintje - legalábbis a Regus egész világra kiterjedő felmérése szerint. Egyértelműnek tűnik, hogy a vizsgált időszakban a nehéz gazdasági környezet nem csupán az üzleti hangulaton hagyott nyomokat, hanem a vállalkozók magánéletén is, amely szorosan összefonódik vállalkozásuk életével. A közép-kelet-európai országokban a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott arról, hogy érezhetően növekedett a stressz-szintjük az elmúlt két évben.

A felmérés során 78 országból több mint 5000 vállalkozót kérdeztek meg a nyereségességük és az árbevételük legutóbbi trendjéről, valamint az elmúlt évek legfontosabb problémáiról. Az összesített stressz-faktorokon túl, a Regus azt is vizsgálta kutatásában, hogy mely tényezők felelősek a feszültség kialakulásáért. A vállalkozók világszerte arról számoltak be, hogy leginkább a csökkenő nyereség és árbevétel aggasztja őket. A másik fontos, nyugtalanságra okot adó körülmény a hiányzó forgótőke, amelyet a gazdasági fellendülés során lehetne befektetni. Ezt közvetlenül követik a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos problémák. A közép-kelet-európai régióban hasonlóak a gondok, csak más a sorrend: különösen a késedelmes fizetések aggasztják a vállalkozókat, amit a fellendülés során befektethető forgótőke hiánya követ, majd a magas üzemi költségek.

A stressz tényezők meghatározásán túl, a jelentés további célja volt, hogy feltérképezze a vállalkozói szektor hangulatát és megtudja, hogy a vállalkozók szerint a nemzeti kormányok és szervezetek milyen mértékben támogatják őket. Világszerte, az üzlettulajdonosok 75 százaléka érzi úgy, hogy a kormányok általában nem foglalkoznak a kis- és középvállalkozások érdekeivel, míg a közép-kelet-európai régióban ez az arány 76 százalék.

A válaszadók 74 százaléka, míg a közép-kelet-európai régióban a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a bankokat rá kellene venni arra, hogy több hitelt nyújtsanak a vállalkozói szektornak, főleg a kisvállalkozóknak. Ez jól tükrözi azt, hogy a hitelek rendelkezésre állása minden vállalkozó számára fontos kérdés. Globálisan, a vállalkozók 86 százaléka, s a régió vállalkozóinak 77 százaléka látja úgy, hogy a kormányoknak kockázati tőke-alapokat kellene létrehozniuk a vállalkozások és azok üzleti kezdeményezéseinek támogatására. Azt, hogy a folyamatos készpénzforgalom milyen fontos a kisvállalkozások számára, jól mutatja, hogy az összes válaszadó 72 százaléka, s ezen belül a régió válaszadóinak, 61 százaléka szerint kellene törvényes szankciókat bevezetni a számlák késedelmes fizetésére.

Mark Dixon, a Regus vállalat vezérigazgatója elmondta: “A kisvállalkozások minden országban fontos barométerei a növekedésnek és az innovációnak. A vállalkozás sikeressége az innováció és a jövőbeli jólét megteremtésének mutatója. Tekintettel ennek fontosságára, a szektort érintő aggodalmak és akadályok a gazdaság egészére nézve jelentős utóhatással lehetnek. Miközben a kkv-k kezdenek kilábalni a gazdasági nehézségekből és felkészülnek a fellendülésre, aggodalmaik rámutatnak arra, hogy jelentősek a befektetésekhez szükséges tőke megteremtésével kapcsolatos problémák. A Világbank legutóbbi Doing Business jelentései szerint  a hitelek nehezebben hozzáférhetőek Csehországban és Lengyelországban.

A közép-kelet-európai régió kis- és középvállalkozásainak több mint fele panaszkodik a tőkehiányra és a késedelmes fizetésekre, amelyek azt eredményezik, hogy a kezdő vállalkozások bezárják kapuikat az első 18 hónapban. A késedelmes fizetésekre vonatkozó legutóbbi EU-s direktíva lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a lejárt számlák után 8 százalékos késedelmi kamatot, valamint a késedelmes fizetés miatti költségekre 40 eurót számítsanak fel, de ehhez nem tartozik végrehajtás, így nem csoda, hogy a kkv-közösség üdvözölné, ha a késedelmes fizetésekre bírságot vezetnének be.”