Nem könnyű visszavonatni a médiatörvényt
Bár Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett, hogy amennyiben a magyar médiatörvény az uniós alapelvekbe ütközik, változtatni fog rajta, a támadások nem csitulnak az új jogszabály ellen.
Múlt hét pénteken jelentős európai értelmiségiek egy csoportja nyílt levelet hozott nyilvánosságra, mely az EU saját határain belül, a 2004 óta tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát. Az aláírók között olyan jelentő személyiségek is találhatóak, mint Göncz Árpád, Vaclav Havel, a lengyel történész Adam Michnik vagy a Stasi-arcívum igazgatója, Marianne Birthler. A Human Rights Watch szintén ellenzi a törvényt, szerintük ugyanis a médiatörvény aggasztó trendbe illeszkedik, melynek folyamán a hatalmi ágak közti falakat fokozatosan aláássák.
Ugyanakkor az Unió berendezkedéséből adódóan nem könnyű feladat gyors döntést hozni a törvény ügyében. A Bizottság egyrészt vizsgálatokat kezdeményezhet arra hivatkozva, hogy a magyar médiatörvény uniós törvényekbe ütközik, másrészt eljárást indíthat, olyan indokkal, hogy a jogszabály az EU Alapszabályának 7. paragrafusába ütközik. Az Unió audiovizuális törvényei viszont meglehetősen szűkszavúak és csak néhány specifikus esetben használhatóak, így nehéz lesz bizonyítani, hogy a magyar törvény ellentmond nekik. A 7. paragrafusba való ütközést pedig csak az Európai Tanács mondhatja ki, mégpedig négyötödös többséggel, ám mivel a tagállamok vezetői közt jelenleg többségben vannak a konzervatívok, ez a fejlemény igen valószínűtlen.
Mindkét vizsgálat azonban csak azután indulhat meg, hogy a hivatalos fordítás megszületik Brüsszelben, a magyar fordítást ugyanis Brüsszel nem fogadta el arra hivatkozva, hogy abból hiányzik néhány fontos paragrafus.
