Ostorcsapás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMeglepőnek semmiképpen sem nevezhető a jelenség, mivel minden a pénzintézetek ellen dolgozott az utóbbi egy évben. A különadótól kezdve a minden határon túl erősödő svájci frankig, a növekvő hitelbedőlési aránytól a megtakarítások külföldre áramlásáig sok minden vezetett a közel 5 százalékos teljesítményvesztéshez, amely a friss GDP-adatokból olvasható ki.
Pedig a válság legmeredekebb részét viszonylag stabilan vészelte át a pénzügyi szektor. Ha az idei első fél évet vesszük, akkor a bankok nyeresége még nőtt is az egy évvel korábbihoz képest, legalábbis ha a szektor egészét tekintjük. Ilyen körülmények között az átlagemberektől aránylag gyenge részvétre számíthatnak a pénzintézetek, amikor azok a különadók és egyéb, az ágazatot hátrányosan érintő intézkedések ellen emelik fel a szavukat. Az igazság az, hogy sokan még kárörömmel is szemlélik az eseményeket.
Mégis, tetszik vagy nem, a bankok nagy hatással vannak a növekedésre. És nem csak a hitelezés miatt, hiszen a betétek kezelése, a fizetési rendszer működtetése legalább ennyire nagy hatással van a gazdaság mindennapjaira. Ezért szokott a legtöbb kormány a békés együttélésre törekedni a bankokkal, mert tudják, a helyzeten sokat tudnak rontani.
Borítékolható, hogy a pénzintézetek piacán nem lesz erőteljesebb a verseny a profitok megcsapolása miatt, sőt. A világ szerencsésebb felén éppen ezért inkább a szabályozás erősítésével, az átláthatóság növelésével igyekeznek elérni céljaikat a hatóságok. Persze nálunk is van ilyen törekvés, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ötleteinek pozitív hatását azonban kiolthatja, ha a kormány a kelleténél barátságtalanabb a bankokkal. Azt ugyanis érdemes látni, hogy az ostor így is, úgy is a lakosságon fog csattanni.
