A tárca hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti az erről szóló törvénycsomagot. törvénymódosítások célja, hogy a hitelezőket és az államot károsító visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak, a működésképtelen és az alvó cégektől a piac megtisztuljon, így a működőképesek versenyképessége növekedjen, adminisztrációs terheik csökkenjenek.
A „cégtemetők” felderítésére, megszüntetésére új típusú eljárás, úgynevezett kényszertörlési eljárás jön létre, amelynek köszönhetően gyorsabb lesz a kiüresített, nem működő, megmenthetetlennek bizonyult vállalkozások, vagyontalan cégek piacról történő kivezetése. Szigorodik a cégvagyont eltüntető tulajdonosok és vezetők szankcionálása, bővül a csalárd módon eljáró vagy mulasztó cégvezetők és cégtulajdonosok elleni jogi fellépés lehetősége.
Erősödik a bíróság bírságolási jogköre, hogy felelősségre vonhatók legyenek azok a vezető tisztségviselők, tulajdonosok, akik mulasztásaikkal vagy más módon hozzájárultak a hitelezők megkárosításához. Változnak a fizetésképtelenségi eljárásokra – csődeljárás, felszámolási eljárás – vonatkozó szabályok.
A bíróság és a hatóság által alkalmazott szankciók szigorítása várhatóan növeli a hitelezői követelések megtérülését, így a közterhek beszedésének aránya is javítható, továbbá más hitelezők is nagyobb arányban jutnak a követelésükhöz. A módosítás azt is célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen.
