Facebook-hype: érdekes sztorik az előző évtized tech-válságából

Ezen a héten csütörtökön (2012.02.01.) eddigi csúcsára hágott a spekuláció és várakozás a Facebook IPO-val (kezdeti nyilvános megjelenés a tőzsdén) kapcsolatban, hiszen sikerült megállapodni a Morgan Stanley-vel a papír jegyzéséről. Olyan hihetetlen elemzéseket olvashattunk, melyek szerint az évtized/évszázad biznisze lesz ez a papír - San Franciscoban már az ingatlan ügynökök is azon gondolkodnak, mire költik a millióikat, amit azok a srácok fognak nekik fizetni, akik Facebook részvényen való meggazdagodás miatt új villákat vesznek. Ez nem vicc. New York-i bróker ismerőseink szerint kis túlzással nem lehet olyan McDonald''s-ba bemenni, ahol ne lenne legalább egy ember, aki máris akarja a Facebook IPO-t. Tudja egyáltalán bárki is biztosan állítani, mennyit is ér a Facebook, mint üzlet? Amit tudunk, az a tavalyi profit, 1 milliárd $. Mennyi lesz például a P/E-je? Ki tudja. A tegnapi napon egy elgondolkodtató tweetet is olvastunk, érdemes a leendő Facebook IPO vásárlóknak elgondolkodni rajta: Vett bárki bármikor valamit Facebook hirdetésre kattintva? Vagy hallott valakiről aki vett már valamit így? Tudja valaki, milyen konkrét "mérföldkövek" vannak a cég üzleti tervében?
Amíg várunk arra, hogy kiderüljön minden a Facebook-kal kapcsolatban, addig is megismertetünk veletek pár történetet az elmúlt 20 év legnagyobb, hasonló felfokozottságot előidéző időszakról: internet lufi!

1999 május, Monument Internet Fund. Alex Cheung portfóliókezelő egy sajátos rekord kísérletről nyilatkozott az InvestmentNews május 17-ei számában (a cikket nem áll módunkban megosztani, mert regisztrációhoz kötött. Peter Lynch Fidelity Magellan alapjának teljesítményét (mely 20 évet tekintve évi átlag 25,8%-ot hozott) - történelmi rekord akkoriban - akarta megnégyszerezni. Azt állította, az ő alapjába fektetett 10.000$ 20 év alatt 4 millió $-ra fog duzzadni. Ezzel azt "ígérte", hogy aki vele tart, évi átlag 35%-ot fog keresni ezen időszak alatt. Látszólag minden alapja meg volt erre, hiszen ''99. május 17-ig (kevesebb, mint 5 hónap) az éves hozama 117,3% volt. Alex okos volt, nagyon érdekes például a cikkben közölt várakozásait olvasni így, 13 év távlatából. Emlékszem, mikor 2000 környékén még 56k-s modemmel, 10.000Ft/hó internetcsomagommal vártam a 18:00-át (ekkortól ugyanis olcsóbb volt már a percdíj a netezéshez), hogy végre felpattanjak a világhálóra és magamba szívjam az információt. Cheungot megkérdezték az interjúban, hol látja a legnagyobb fejlődési lehetőséget, mire a multimédia világát említette: "Ha valaki most egy 56k-s modemmel rendelkezik, nehézségekbe ütközik az audió és videó adat átviletekor. Azonban, ha a DSL technológia elterjed, a kábelmodemek bekerülnek a köztudatba, és nem csak az audió-videó átadás válik gyorsabbá, de a hirdetési módok sem fognak kizárólag bannerekre korlátozódni".  Azt is közölte az interjúban, hogy tisztában van azzal, jöhet bármikor egy komoly korrekció a technológiai részvények világában is - bármennyire hihetetlennek is hangzott ez a kijelentés akkoriban (lejjebb erre visszautalunk még). ''99 januárjában alapjának 20%-át készpénzbe rakta, amikor hirtelen 200%-os ugrás volt látható másod-harmadrendű cégek papírjaiban (ez egy jel arra, hogy korrekcióra számíthatunk a vezető részvényekben). "Ügyes fickó" - mondaná bárki. Sajnos a 2000. március 10-én történt eseményt - és következményeit - ő sem tudta kivédeni. Aki az alapjába fektette azt a bizonyos 10.000$-t, nagyságrendileg 2000$-t ki is vehetett 2002 végén. Az alap 2001 nyarán (éves 62%-os veszteség után) felvásárlásra került az Orbitex alapkezelő cég által.

A Facebook IPO leendő tulajdonosainak egy értékes információ: Cheung profitjainak egy részét annak köszönhette, hogy az IPO-k esetében türelmes volt. Pédának említi egy ázsiai internet szolgáltató (Pacific Internet) tőzsdén való megjelenését, a papír 17$-on vált nyilvánossá. Első tőzsdei napján 80$-ra ugrott a részvény értéke. Türelmesek egy hónappal később 20$-ért vehettek belőle. Alex véleménye azon IPO-król, amelyeket hatalmas várakozás övez, hogy 90%-uk a nyilvánosságra hozatali ára alá csökken 1 éven belül. Igaza volt? Nézzék meg ebben a cikkben látható grafikonokat az elmúlt évek IPO kibocsátásáról (''IPO: Go, No-Go?'' címmel, bal oldalon).

2000. február, Cramer Berkowitz Hedge Fund. James "Jim" Cramer, az ”öreg” részvényguru egyik kedvencünk laza és beszólogató stílusa miatt. Szakértelme a részvények világában is megkérdőjelezhetetlen. Néha azonban túlzásba viszi a magabiztosságot. Így történt 2000. februárjában is, a Jacob Javits Centerben (New York) tartott 6. Internet konferencia és kiállításon, ahol az egyik legmagasabban rangsorolt előadó volt. Nagyképűen, "amerikai" stílusban adat elő mondandóját, melynek lényege - alapjának eladása mellett természetesen - az volt, hogy mindenki lúzer a világon, aki nem száll fel az internet-vonatra. Csak az "új világ nyertesei" fognak jó és rossz időben is felfelé menni - fogalmazott. A teljes szöveg itt olvasható  Jim elmondta a hallgatóközönségnek, abban a pillanatban mi volt az a 10 részvény, amiben alapja pénzét tartotta. SVNX, ARBA, ISLD, EXDS, INSP, INKT, MERQ, SNRA, VRSN és VRTS. Tessék házi feladatként utána járni, hogyan alakult az elmúlt 13 éve ezeknek a papíroknak. De játszhatunk olyan játékot is, hogy ki találja meg előbb azt a 6-ot melynek már híre-hamva sincs a mai tőzsdéken. Jim szerint ez a 10 mozaikszó egy életre gazdaggá teszi birtoklóját, sőt annak ükunokáját is. Lesöpört az asztalról minden korábbi, a részvények és befektetés témakörben megfogalmazott szabályt, melyek betartása abban az időben (2000-es évek) már nem tennék lehetővé, hogy egyetlen dollár centet is kezelhessen az alap. "Ma reggel, amikor itt állok előttetek, épp most is vásároljuk ezeket a papírokat. Holnap is vásárolni fogjuk, egészen addig, amíg ez a periódus véget nem ér - és nagyon messze van még a vége". Nem egészen 1 hónapra sikeredett ez a "nagyon messze". Aki a 10.000$-ját egyenlően osztotta volna meg Cramer 10 részvénye között 2000 februárjában, 2002 végére 597 dollárral távozhatott volna, megalázva. Megjegyzés: most már Cramer is óvatosabb, egyik szószólója azoknak, akik óva intenek mindenkit a Facebook-ból való eszetlen bevásárlástól.

Persze Cramer sem volt bolond, ahogy az előbbiekben említett Alex Cheung sem. A mai, igazán nyerő vállalatok a technológiai és internetes szektorból (Google, Apple például) valóban meghozták az elmúlt éveket tekintve azt a sikert, amelyet mindketten említettek. Érdekes, hogy sokan későnek gondolták az Apple és Google beszállását a játékba. A "legyintőkre" ők alaposan rácáfoltak. A Facebookkal vajon mi a helyzet? Egy kései beszállónak tekintjük - amikor az Apple és Google esetében az iszonyatos emelkedés után valami hasonlóra lehet számítani, mint 2000-ben - vagy egy teljesen új "iparágat" próbál megteremteni, és mint pioneer, elhull az első pár hónapban/évben? A kérdés nyitott, válaszoljon mindenki kedve és szíve szerint. Azonban a józan ész megtartása a legfontosabb, mint ebben a cikkben hozott példáink is mutatják. Egy részvénykereskedő, aki nem hobbiból űzi ezt a tevékenységet, hanem eredményeket akar elérni hosszú távon, mindig észben kell, hogy tartsa Warren Buffet (aki maga is elveszített a devizapiaci ügyletei során 1 milliárd $-t, amikor a zöldhasú eltűnésére tette voksát - óvakodjatok, "Eurógeddonisták"!) szavait: "A piac rövidtávon szavazógép. Hosszútávon azonban mérleg." A piacok mindig visszatérnek egyfajta súlypontjukhoz, belső értékükhöz - ezt az dotcom lufi is igazolta és azóta az amerikai lakáspiac is. Minden esetben meg kell győződni arról, hogy a fundamentumok és a technikai elemzés egy irányba mutat - különösen igaz  ez a részvények világában.

A Facebook részvény CFD formájában elérhető kibocsátásától kezdve a BPForex platformjain is. Mi ennek az előnye? A piac nyitva tartása alatt bármikor adhat-vehet részvényeket, sőt, a költség akár tizede is lehet egy brókeren keresztül megkötött ügyletnek! Próbálja ki! (http://offerings.bpforex.hu/)