Ön is besegíthet az államnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz államadósság devizaszerkezetének javítására szolgáló számlanyitási lehetőséget hozott létre pénteken az Országgyűlés a legalább ötmillió forintot befektetni szándékozó magánszemélyeknek.
A parlament a Fidesz által javasolt gazdasági tárgyú törvénymódosítások részeként fogadta el pénteken a korábban a gazdasági bizottság által kezdeményezett intézkedést. A stabilitási megtakarítási számlanyitás szükségességét a testület azzal indokolta, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az alakulását az árfolyamok változásai miatt. A bizottság ezért az új számlanyitás lehetőségének bevezetésével csökkentené a devizaadósság arányát az államadósságon belül.
A javaslat szerint az új számla egy értékpapírszámlából és pénzszámlából áll. A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább ötmillió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz az ember több számlát is nyithat.
Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván.
A számlán elhelyezett összeg - függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e - a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli.
Adófizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a számlatulajdonos az összeget a számláról felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani.
Ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka, ha pedig legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.
A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher nem terheli a számlára befizetett jövedelmet.
