Javul a Duna vízminősége, káros lehet a szélsőséges higiénia
Augusztus 13. és szeptember 26. között a Nemzetközi Duna Expedíció (JDS3) hajói 6 hét alatt összesen mintegy 2400 kilométert tesznek meg 10 országon keresztül folyásirányban lefelé haladva, egészen a Duna-deltáig. A hétfőn Magyarországra érkező JDS3 munkáját a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság koordinálja. A most zajló akció a világon a legnagyobb folyami kutató expedíció 2013-ban, az ENSZ Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Évében. Ivan Zavadsky, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) főtitkára közölte, hogy a tudósokból álló nemzetközi kutató csapat például mintavételezést végez, fedélzeti elemzést és feldolgozást készít az összegyűjtött minták felhasználásával. A Nemzetközi Duna Expedícióra 6 évente kerül sor. Az expedíció pontos költségvetése még nem ismert, de hozzávetőlegesen mintegy 2,5 millió eurót – azaz mintegy 750 millió forintot – tesz ki, amelynek legnagyobb része természetbeni hozzájárulás.
Az első két Duna Vízminőségi Expedíció (2001-ben és 2007-ben) megállapításai szerint a csökkenő mértékű ipari és mezőgazdasági szennyezésnek és az egyre tökéletesedő víztisztítási módszereknek köszönhetően a Duna vízminősége jelentősen javul. A nemzetközi kutatások szerint azonban a Duna-medence valamennyi országában továbbra is jelentős kockázati tényezőkkel kell megbirkózni. Ezek közül a négy legfontosabb a szervesanyag-szennyezés, amelyért a szennyvízkibocsátás felelős, a tápanyagterhelés, amelyet a mezőgazdaság foszfor- és nitrogénkibocsátása okoz, a veszélyes anyagokból származó szennyezés, amelyért az ipari kibocsátás a felelős és a folyó medrét, valamint árterét érintő hidromorfológiai változások.
A szervesanyag-szennyezés felboríthatja a felszíni vizek oxigénegyensúlyát. A háztartások és az ipari felhasználók a szervesanyag-szennyezés csökkentése érdekében tehetnek legtöbbet. „Bár a legtöbb szerves szennyezőanyag mechanikai és biológiai úton viszonylag könnyen eltávolítható a kommunális szennyvizekből, nem tanácsos semmi olyasmit a szennyvízcsatornába juttatni, ami nem odavaló" – nyilatkozta lapunknak Franz Geiger, a JD3 támogatójának, a 2012-ben 20 milliós magyarországi árbevétellel bíró Donau Chemie AG vezérigazgatója. Sem ásványi, sem növényi olajat, sem szilárd hulladékot, sem műanyagot nem szabad a vécécsészébe juttatni. Minden egyes liter szennyezett olaj, vagy minden kilogramm szilárd hulladék, amit a szennyvízcsatornába juttatunk, intenzívebb szennyvíztisztítást von maga után, ami végső soron hozzájárul a vízdíj folyamatos emelkedéséhez.
A szerves szennyező anyagok mint például az ételmaradékokban, a kozmetikumokban és a háztartási mosószerekben is megtalálható nitrogén- és foszfor-vegyületek sokkal veszélyesebbek, mint a vízben lebegő szilárd anyagok, mert eutrofizációt okozhatnak: hatásukra elszaporodnak az algák és a magasabb szervezettségű növények nemcsak a Dunában, hanem a Fekete tengerben is. Ezek az anyagok csak szigorúbb követelményeket kielégítő kezeléssel, olyan ülepítő anyagok mint például a vas-klorid és a polialumínium-klorid alkalmazásával vonhatók ki a kommunális szennyvizekből. Franz Geiger szerint a háztartásoknak nagyon körültekintően kell kozmetikumokat és háztartási vegyianyagokat szennyvízbe juttatni. A szélsőséges higiénia káros lehet, hiszen ami otthon minden baktériumot elpusztít, az a vízkezelésben alkalmazott hasznos baktériumokat is elpusztítja a víztisztító telepen.
