Lapzártánkkor még tartott a vasárnapi parlamenti választásokon leadott szavazatok összeszámlálása, de két dolog már biztosra vehető. Egy: Ukrajnában győztek az Európa-pártiak és ellenzéki erők sem szorultak ki a parlamentből. Kettő: az egyéni választási körzetek győzteseinek száma 225 helyett egyelőre 198 lesz, mivel az Oroszország által elcsatolt Krímben és a háborús kelet-ukrajnai térségben nem tudták megtartani a voksolást.
A 450 fős parlamentbe párlistáról 225 képviselő jut be, itt igencsak kiélezett volt a verseny. Tegnap reggel a Petro Porosenko mögött álló Blokk még 3 százalékkal vezetett a volt kormányfő, Arszenyij Jacenyuk Népi Frontja előtt, délután viszont Jacenyuk hajszállal vezetett (21,61 százalék-21,45 százalék), igaz, ez reggelre megváltozhatott.
A lényeg az, hogy a Porosenko–Jacenyuk-tengely diadala egyértelműen bebizonyította, Ukrajna azon része, ahol szavaztak, Európát és nem mellesleg az Egyesült Államokat, valamint anyagi-politikai támaszukat választotta. Nem volt ugyanis voksolás a donyecki és a luhanszki területeken, ahol most is harcok dúlnak az oroszbarát szeparatistákkal. Itt a tervek szerint vasárnap tartanak választást a függetlenségpártiak.
A szavazatok 50 százalékának összeszámlálásakor biztos parlamenti pártként a volt államfő, Viktor Janukovics hívei által alapított Ellenzéki Blokk, míg az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte egy nacionalista erő, a Radikális Párt is. Utóbbival kapcsolatban Moszkva, amely még vasárnap előtt jelezte, hogy elismeri a voksolás eredményét, azonnal reagált. A Kreml szerint nem megnyugtató, hogy a szélsőséges nacionalista erők előretörnek, mert gátolhatják a békés rendezés folyamatát a keleti megyékben. Szergej Lavrov külügyminiszter ugyanakkor közölte: biztos benne, hogy az új parlamentben Moszkva megbízható tárgyalópartenerre talál.
Porosenko és Jacenyuk már tegnap reggel jelezte: koalíciós tárgyalásokat kezdenek. Szükség lehet a stabil vezetésre, mivel az ukrán gazdaság súlyos problémákkal küzd, és ezek megoldásához radikális reformokra van szükség. Az ország már azelőtt recesszióban volt, hogy elkezdődtek volna a tüntetések Viktor Janukovics oroszbarát államfő ellen. Sőt, az EU-val és Moszkvával egy ideig párhuzamosan folyó tárgyalások fő célja éppen az volt, hogy Ukrajna elkerülje az államcsődöt. Janukovics bukása után az EU vámkönnyítésekkel, illetve több nyugati állammal és a Nemzetközi Valutaalappal közös, összesen 27 milliárd dolláros hitellel igyekezett segíteni a helyzetet. A piac azonban nem bízik Kijevben: az országot jelenleg Argentína után a világ második legkockázatosabb adósaként tartják számon, a hrivnya az év eleje óta értékének egyharmadát veszítette el, miközben a kelet-ukrajnai konfliktus miatt gyakorlatilag áll a termelés az ország nehézipari központjában, a Donyec-medencében. Az ipari termelés augusztusban több mint húsz százalékkal esett vissza. Tovább rontja a helyzetet, hogy válság által sújtott régiókban működő cégek termelik a büdzsé valutabevéleinek csaknem egyharmadát. Az itt elszenvedett veszteséghez pedig hozzáadódik a fegyveres konfliktus napi szinten 4,4 millió eurósra tett költsége. Összességében 8-9 százalékos visszaeséssel számol eben az évben a kormány.
Eközben még az is bizonytalan, az Oroszország felé fennálló földgáztartozást, 3,1 milliárd dollárt miből teremti elő a kijevi vezetés. Egyelőre azt sem sikerült tisztázni, hogy a téli hónapok után milyen áron szállít a Gazprom földgázt, ezzel kapcsolatban a héten a remének szerint lezárulnak a brüsszeli közvetítéssel folyó tárgyalások.
Zuhan a rubel
Az ukrán válság és a kőolaj világpiaci árának csökkenése által sújtott rubel soha nem látott mélységbe süllyedt tegnap is az euróhoz és a dollárhoz képest. Az euró árfolyama 53,59 rubelre emelkedett, miután a jegyzés pénteken átlépte a piacok és a háztartások által rettegett 53 rubeles lélektani határt. A dollár 42,25 rubelen állított be délután újabb történelmi csúcsot.A mélyrepülés elsősorban az Oroszországot sújtó nyugati szankciókkal magyarázható. Az árfolyamvesztés és az uniós behozatali tilalom miatt is emelkedik – már évi nyolc százalék felett jár – az ami a sorozatos beavatkozások miatt komoly teher a jegybanknak, másfelől visszaveti a fogyasztást, tovább rontva a kilátáoskat.
Az orosz jegybank év eleje óta 66 milliárd rubelt költött a deviza védelmére, nemzetközi tartalékai pedig 13 százalékkal, 2010. áprilisi szintre csökkentek . A testület október eleje óta 2,65 rubellel tolta fel az árfolyamsáv határát. Emellett pénteki ülésén a várakozások szerint 50 bázisponttal, 8,5 százalékra emelheti az alapkamatot. Kérdés, ez elegendő lesz-e az infláció megfékezésére.
A mélyrepülés elsősorban az Oroszországot sújtó nyugati szankciókkal magyarázható. Az árfolyamvesztés és az uniós behozatali tilalom miatt is emelkedik – már évi nyolc százalék felett jár – az infláció, ami a sorozatos beavatkozások miatt komoly teher a jegybanknak, másfelől visszaveti a fogyasztást, tovább rontva a kilátáoskat.
Az orosz jegybank év eleje óta 66 milliárd rubelt költött a deviza védelmére, nemzetközi tartalékai pedig 13 százalékkal, 2010. áprilisi szintre csökkentek . A testület október eleje óta 2,65 rubellel tolta fel az árfolyamsáv határát. Emellett pénteki ülésén a várakozások szerint 50 bázisponttal, 8,5 százalékra emelheti az alapkamatot. Kérdés, ez elegendő lesz-e az infláció megfékezésére.-->
