Bővül a Veolia erőműparkja
Várhatóan június 30-án zárul le az a tranzakció, amelyben a Veoliához kerül az E.On négy erőműve: egy-egy kombinált ciklusú létesítmény és egy-egy régebbi fűtőmű Nyíregyházán, illetve Debrecenben. Az E.Onnak mindkét városban van gázmotoros erőműve is, ezeket megtartja.
A kombinált ciklusú NYKCE és DKCE a múlt év óta áll, mert az alacsony áramárak miatt gazdaságtalanná vált az üzemeltetésük, holott újnak számítanak: 2001-es, illetve 2007-es építésűek. Helyettük a két „középkorú” alaperőmű állítja elő hőt és használati meleg vizet.
„A Veolia azért remél mégis szerény eredményt a megvásárolandó létesítményektől, mert a hőtermelés és a hőszolgáltatás az alaptevékenysége. A megvásárolandó egységeket beillesztheti majd a saját rendszerébe. Ezeket előbb átvilágítja, majd felméri, hogy hogyan javíthatja a hatékonyságukat, és, hogyan válthatja ki a gáz fűtőanyaguk egy részét megújuló forrásokkal”– magyarázta a Világgazdaságnak a Veolia Energia Magyarország kereskedelmi igazgatója. Fernezelyi Ferenc szerint azonban a kedvezőtlen árampiaci körülmények miatt a Veolia sem indítja újra azonnal a DKCE-t és az NYKCE-t, amint azokban birtokon belülre kerül.
Később sem vehető biztosra a folyamatos üzemeltetésük, induláskor a Veolia is a régebbi fűtőművekre alapoz a két városban. Távfűtési elképzeléseiről egyeztetne majd az érintett önkormányzatokkal.
A megújulók bevonása terén már gyűltek tapasztalatok a 44 kiserőművel és három nagyobb erőművel rendelkező társaságnál. Pécsi létesítményének hőtermelése már kizárólag biomasszán alapul, a dorogié importszénen és biomasszán, és a tervek szerint Veolia csoport tatai fűtőműve is teljesen zöld lesz. „Azt az évi több mint ötmilliárd forintot, amit korábban a pécsi erőmű importgázzal való ellátására fordítottunk, most a biomassza alapanyagot szállító, helyi gazdáknál költjük el. Ezzel munkahelyeket is teremtettünk” – mutatott rá a szakember.
A Veolia Energia Magyarország – korábbi nevén Dalkia Energia – 11 településen szolgáltat távhőt lakossági, állami és önkormányzati, illetve ipari felhasználóknak. A hő mellett előállított áramot egy egységes rendszeren, úgynevezett virtuális erőművön keresztül igyekszik értékesíteni, pillanatnyilag minimális üzleti eredmény mellett. Az árameladás nyereségét ugyanis a piac gyengélkedése mellett az is elvitte, hogy néhány éve megszűnt a kapcsoltan (hőtermelés mellett) előállított áram támogatott áron történő, garantált átvétele. Ráadásul a kisszámú vevőért a Veolia virtuális erőművének versenyre kell kelnie az E.On, a VPP, a MET és a Sinergy virtuális erőműveivel. (Az utóbbi már a Sinergyt megvásárló Alteóé.)
A távhőszolgáltatás terén nagy érvágás a csoportnak, hogy az elmúlt három évben a korábbi, kialkudott árak helyett az azoknál alacsonyabb, hatósági tarifákkal kell dolgoznia, és a szabályozás legfeljebb két százalékos nyereséget enged a számára, vagyis még a hatékonyság-javítással elért megtakarítást sem marad nála. Fernezelyi Ferenc szerint a Veolia azért tervezhet mégis hosszú távra, mert a mai szabályozáson változtatni kell, ha a döntéshozók azt szeretnék, hogy elinduljanak az országos szinten vállalt, energia-hatékonysági beruházások. Ezek érdekében a megtakarításokat is az érintett cégeknél kellene hagyni.
Visszatérnek a levált épületek
A Veolia rendszeréről az elmúlt években gyakorlatilag nem váltak le épületek, és a korábban önállósodottak egy része is visszatérőben van. Esztergomban, Dorogon és Tatán még közben új és új intézmények kapcsolódnak rá a csoport rendszerére. Igaz, az összfogyasztás így sem nő, mert az enyhe teleken alacsony a fogyasztás is. A francia Veolia cégek az idén minden országban egységes irányítás alá kerültek. A társaságcsoport három itteni üzletága – a víz, a hulladék és az energia – tavaly együtt 88,6 milliárd forintos bevételt ért el, ebből 41,2 milliárd forint származott az energia szegmensből.
