Csökkenő erőműköltségek

Jó irány lehet Magyarország számára a megújuló alapú áramtermelés növelése és a leszerelendő paksi nukleáris blokkok pótlása egy friss felmérés kimutatása alapján. Huszonkét ország – köztük Magyarország – 181 erőművének megvizsgálása alapján az IEA és a NEA azt állapította meg, hogy teljes üzemidőre vetítve e kétfajta energia-előállítás költségei a legkedvezőbbek a 2020 után üzembe helyezendő létesítmények között. Leg­először 1981-ben készült ilyen tanulmány, legutóbb pedig 2000-ben.

A 2000-es dolgozat óta jelentős változás, hogy erőteljesen csökken a zöldenergiát hasznosító megoldások ára, főként a napelemeké és a szélturbináké. (A Reuters tegnap azt írta, hogy a világ áramtermeléséből már két százalékot adnak a naperőművek, de például Japánban a nyári csúcsigény kielégítésében már 10 százalékos hányad jutott e berendezésekre.)

Ha a trend folytatódik, megújuló technológiákkal már ugyanannyiért vagy még olcsóbban juthatunk majd villamos energiához, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével – vetíti előre az IEA–NEA-páros. Mindazonáltal e jóslat beteljesülésétől még sok ország messze van. Az érintett beruházások többsége jelenleg csak állami támogatással életképes, az pedig a kellő tapasztalat híján még nehezen látható, hogy mekkora üzemidővel reális náluk számolni. A magas támogatások miatt a megújulókra erősen támaszkodó országokban magasabb a villamos energia végfelhasználói ára is, ahol pedig azt a döntéshozó alacsonyan akarja tartani – például Magyarországon –, nagyon korlátozottan van mód új zöldáramprojekthez támogatást szerezni. (Biomassza-beruházásokhoz könnyebb, új szélerőmű létesítéséhez 2010 óta lehetetlen állami mankót kapni.)

A tanulmány szerint az új atomerőművek sokkal olcsóbban termelnek, mint más alaperőművek. (Az alaperőművek folyamatosan és változatlan mennyiségű, úgynevezett zsinóráramot állítanak elő, ezek a szenet, az olajat vagy a gázt hasznosító létesítmények. A megújuló és a nukleáris technológiák olcsóbbodásának is szerepe van abban, hogy az utóbbi időben kordában lehetett tartani az áramtermelés kiadásait.

Fontos viszont, hogy egyetlen technológia sem tekinthető a legolcsóbbnak minden figyelembe veendő szempontból. Más-más eredményt kapunk, ha figyelembe vesszük a beruházási költségeket, az érintett erőművet érintő, közvetlen piaci hatásokat, a szabályozási környezetet, a források hozzáférhetőségét vagy maguknak az erőműveknek a méretét.

A vizsgálatba bevont 180 erőmű közé a tanulmány készítői beválasztottak minden típusból és technológiából a nagy atomerőművektől a háztartási méretű napelemekig, a kis- és nagy településen működőkből Brazíliától Afrikáig. Paramétereiket közös nevezőre hozva arra jutottak, hogy míg azokban az országokban, ahol magasabbak az áramárak, a zöldenergia is jóval többe kerül, mint a szén- vagy a gázerőművek által előállított. Ezzel szemben a zölderőművek költségei összehasonlíthatók vagy alacsonyabbak is ott, ahol bőven van energiahordozó, valamint kedvező a piaci és a szabályozási környezet.

ülönbség még, hogy miközben az alaperőművek költségeit jobban meghatározzák a helyi adottságok, addig a megújulók esetében fontosabbak a benchmarkok megjelenését előrevetítő nemzetközi trendek.

Pontosabb a teljes rendszert vizsgálni

A tanulmány foglalkozik az előremutató technológiákkal, például az óceánok energiáját hasznosítókkal vagy az üzemanyagcellákkal. Összevetette a teljes energiarendszerek költségeit is. Miközben ugyanis az alaperőművek súlya visszaszorulóban van, a megújulóknál figyelembe kell venni azon megoldások kiadásait is, amelyeket akkor kell bevetni, amikor az időjárásfüggő létesítmények nem termelnek. Ilyenek az akkumulátorok, a szivattyús-tározós erőművek vagy a tartalék gázturbinák.