Egyre kevesebben egyre többet

Ha valami, akkor a június–júliusi (együtt több mint) 7 százalékos növekedést mutató nyers kiskereskedelmi volumenindex mindenkiben egyértelművé kell hogy tegye: a piac korábban rosszul működött, de már jól működik. A rekkenő júliusi hőségben eladó és vevő egyaránt talpon volt, és ki-ki a maga oldalán tette azt, amit kell: sokat vesz és sokat ad el, és még annál is többet! A korábbi években ez nem működött, a hűvösben is alig lehetett fogyasztót találni, és a kereskedők is egyre többen és többen lettek. Nyilvánvalóan a vasárnapi szünnap értette meg a fogyasztókkal, hogy ha nem költenek rendesen, akkor a kereskedelem a fejükre nő: a szombat is pihenőnap lesz, a péntek pedig fél nap.

A kereskedők is észbe kaptak: most, hogy végre az emberek rendesen vásárolnak, sokkal nagyobb profitot lehet elérni, ha a megnövekedett forgalom mellett erősen csökkentik a bérköltségüket. Az alkalmazotti kört nem piszkálták (nagyon), de a foglalkoztatotti körben találtak vízfejeket. Az idei első negyedévben már jóval kevesebb volt a foglalkoztatott a szektorban (543,1 ezer), mint tavaly az első negyedévben (550,1 ezer). A trend folytatódott, a második negyedben is: 4800-zal foglalkoztatott kevesebb embert a szektor, mint 2015 első negyedében. Sőt a múlt év második negyedévéhez képest 6600 fős a csökkenés. Rájuk nem volt szükség, hiszen szemmel láthatóan nélkülük jobban nő a forgalom, jobb a kiszolgálás, erősödik a szektor. (A foglalkoztatottak statisztikai halmazába tartoznak az alkalmazottak mellett például az egyéni vállalkozók, a társas vállalkozások tagjai vagy a segítő családtagok.) Ennyivel kevesebb emberre van szükség egy ilyen gyors forgalomnövekedést produkáló piacon – korábban mindenki álmokat kergetett, amikor létszámot bővített az oldalazó forgalmat mutató piacon.

Nem is szabad belegondolni, hogy fordított esetben mi lenne. Stagnáló vagy csökkenő kiskereskedelmi volumen és vasárnapi nyitva tartás mellett lassan, de biztosan elérnénk az egy főre jutó két bolti eladót. Ilyen egészségtelen piaci környezetet senki sem szeretne, ezért minden lehetséges – például statisztikai – eszközzel fenn kell tartani a jelentős forgalomnövekedést.