Egyre több készpénzt tartunk
Lendületesen, a 2013. év végi 25 200 milliárd forintról 2015 első fél évének végére 30 880 milliárd forintra emelkedett a magyar lakosság megtakarítási képességét is jelző úgynevezett nettó pénzügyi pozíciója – közölte a TakarékBank. A helyzet javulásához hozzájárult az alacsony infláció és a reálbér-növekedés, illetve a pénzügyi kötelezettségek csökkenése a banki elszámoltatás nyomán.
A kamatok süllyedése miatt a lakossági pénzek a lekötött betétekből a magasabb hozamú pénzügyi eszközökbe áramlottak, például állampapírokba, befektetési jegyekbe. Megtakarítási döntéseiben a lakosság kockázatvállalási hajlandósága továbbra is mérsékelt. Erre utal, hogy a hozamot alig biztosító lekötött betétek állománya ugyan jelentősen csökkent, ám legnagyobb mértékben a készpénztartás, illetve a lekötetlen betétek állománya gyarapodott.
A korábbiaknál nagyobb szerepet játszott a döntéshozatalban a likviditás szempontja, tehát hogy az egyes eszközökben elhelyezett pénz minél könnyebben hozzáférhető legyen. A készpénzállomány 2013 végétől 2650 milliárd forintról majdnem 3500 milliárd forintra bővült.
Bár a háztartásoknak a statisztikák szerint egyre több pénzük van, a bankkapcsolattal rendelkező 18–70 évesek mindössze 52 százaléka folytat valamilyen pénzügyi öngondoskodást – mondta Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese az OTP Öngondoskodás Index legfrissebb adatainak ismertetésekor.
A 2011 júniusában indított index az eddigi legmagasabb értékét, a 37 pontot érte el most, de a 100-as skálán nézve még ez sem túl jó mutató. A saját nyugdíjaskorára a megkérdezettek 25 százaléka tett félre pénzt, a legtöbben váratlan helyzetekre takarékoskodnak.
Jellemző a lakosságra, hogy túlbecsüli várható nyugdíjának a mértékét: úgy gondolják, az utolsó átlagkeresetük 64 százalékát kapják majd meg, holott a szakértők hosszú távon 30-40 százalékos helyettesítési rátát prognosztizálnak. Az öngondoskodással szemben egyébként a lakosság 85 százaléka elfogadó, csak 8 százalék utasítja el.
