A legdurvább szabálytalanság gyanúja merült fel Brüsszelben

Helyből 100 százalék támogatásmegvonással jár, ha az uniós forrásból megvalósuló projektekre nem hirdetnek közbeszerzési eljárást. Ez a nyilvánosság és ezzel együtt a verseny kizárását jelenti – ami sérti az egyik legfőbb uniós irányelvet. Ilyesmit gyanítanak Brüsszelben, és lapunk forrása szerint a közbeszerzési törvényben elrejtett aknát vizsgálják.

A jogszabály részletezi a közbeszerzésre kötelezettek körét, de nem ezzel, hanem a kivételekkel akad gond. Utóbbiak közé kerültek az olyan beszerzések, amelyek „2015. november 1-jét megelőzően igényeltek uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósultak meg”. A passzus 2015 karácsonya előtt került a törvénybe, amikor az egész apparátus azon munkálkodott, hogy Magyarország az utolsó euróig lehívja a 2007–2013 között rendelkezésre álló keretet. A hajrában szenteste napján is szerződéseket gyártottak a minisztériumokban, a futó projektek gazdáira pedig rábízták, hogy belátásuk szerint oldják meg a kiegészítő és pótmunkákat. Alkalmasint hosszadalmas közbeszerzés nélkül – a jogszabály-módosítással mindenesetre a már támogatott projektek felmentést kaptak a procedúra alól.

A cikluszáró pánik után is hatályban maradt azonban az említett törvényhely. A Világgazdaság kérdésére a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy kizárólag az új közbeszerzési törvény hatályba lépése, tavaly november elseje előtt igényelt támogatások felhasználása esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A korábbi szabályok alapján „a támogatások egy jelentős részének felhasználása nem tartozott a közbeszerzési kötelezettség alá”, a szigorúbb szabályozás visszamenőleges hatályú alkalmazását akarták elkerülni. „Lehetnek még olyan projektek”, amelyekre a pályázatot tavaly november elseje előtt nyújtották be, és „a támogatási forrás még nem került felhasználásra” – így a magyarázat. Arra azonban nem válaszolt a Miniszterelnökég, mekkora összegű projekt mentesült a közbeszerzési eljárások alól karácsony óta, illetve hány szerződést kötöttek, módosítottak ezen szabály alapján.

Támadási felület

Szabályosan emelték a minap 14 milliárd forintról 23-ra a Duna Aszfalt Kft. szerződésében az előlegként lehívható összeget, ám az M35-ös autópálya 20 kilométeres szakaszának 47 milliárd forintos munkájára kötött kontraktusban eredetileg csak 30 százalék előleg szerepelt, azóta viszont kormányrendelet srófolta 50-re az igényelhető összeget. Ehhez igazították utóbb a szerződést. A közbeszerzési eljárást azonban eredetileg 30 százalékos előleglehívási lehetőséggel hirdették meg, ebben a tudatban döntöttek a cégek arról, hogy induljanak-e a versenyben. Utóbb változtak a paraméterek, 50-re emelték az előleget, így nem zárható ki, hogy ilyen feltételekkel több cég jelentkezett volna az útépítési felhívásra. A feltételek változására hivatkozva az érintett cégek megtámadhatják a konkrét közbeszerzési eljárást. Ez nemcsak a Duna Aszfalt autópályaépítő-projektjénél áll fenn, hanem valamennyi nagy infrastruktúra-beruházásnál, amelynél az előlegemelés miatt módosítják a szerződést.