Brüsszel továbbra is bízik a növekedésben
A gazdasági növekedést illetően derűs hangot üt meg az Európai Bizottság uniós és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kelet-európai regionális előrejelzése, az adatokban azonban nagy eltérések is mutatkoznak. Az IMF borúlátóbban ítéli meg a térség felzárkózási esélyeit.
A téli prognózishoz képest kicsit még javította is az eurózóna idei növekedési iramát az Európai Bizottság, amely tegnap tette közzé tavaszi előrejelzését. A valutaövezet ebben az évben 1,7, jövőre 1,8 százalékkal bővülhet, ez – mint Pierre Moscovici gazdaságpolitikai biztos kifejtette – nem szédítő tempó, de a kedvező folyamat már ötödik éve tart. Ráadásul munkahelyek is keletkeznek, a ráta jövőre a 2008-as szintjére csökkenhet, igaz, az még mindig meghaladja majd a válság előttit. Az összességében kedvező helyzetnek az az oka, hogy a világgazdaság is élénkül, Kína teljesítménye jobb a vártnál. Az amerikai gazdaság viszont nagyjából úgy növekedik, ahogy képes, s ha Donald Trump elnök költségvetési eszközökkel meg is próbál lökést adni a gazdaságnak, annak hatása csak nagyon korlátozott lehet. Az őszi lelkesedés a beharangozott lazább fiskális politikát illetően mára alábbhagyott, a befektetők átértékelik számításaikat.
Idén és jövőre minden uniós tagállam gazdasága növekedni fog. A kedvező globális környezeten túl ezt előmozdítja az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája, továbbá a semleges fiskális irányvonal, a bizalmi indexek, a magánfogyasztás és a beruházások javulása, valamint a politikai bizonytalanság mérséklődése.
Megkönnyebbülten beszélt a volt francia pénzügyminiszter, Pierre Moscovici brüsszeli sajtóértekezletén a francia elnökválasztás eredményéről, hozzátéve, hogy a bizottság semmiféle nyomást nem kíván Párizsra gyakorolni, inkább kiváló együttműködésre számít. S egyben reméli – utalván az elmúlt évek folyamatos vitáira –, hogy a költségvetési deficit már idén a GDP három százaléka alá kerülhet. Arra a felvetésre, hogy némely német politikai körökben attól tartanak, sokba fog kerülni Emmanuel Macron győzelme, Moscovici azt felelte: inkább örülnének, hogy milyen olcsón megússzák Le Pen nélkül, s hogy a párizsi politika Berlinnel és nem ellenében szeretne építkezni az unióban. Amúgy a német gazdaság jól és egyenletesen teljesít, folyó mérlegének és fiskális egyenlegének tetemes többlete is kissé apadhat.
A görögök erőfeszítéseiről szintén megemlékezett Moscovici, bejelentve, hogy tavaly a költségvetés elsődleges többlete elérte a GDP négy százalékát, azaz sokszorosan túllőtt a célon, ezért is mihamarabb le kéne zárni a harmadik program most folyó második felülvizsgálatát.
Az eurózónában idén 1,6 százalékos infláció várható az energiaárak változása miatt, de jövőre csak 1,3 százalékos, a maginfláció pedig továbbra is nagyon alacsony. A deficitnek a GDP-hez mért aránya a valutazónában 2018-ra 1,3, az unióban 1,5 százalékra, az államadósság aránya pedig 89, illetve 83,6 százalékra mérséklődik.
A rövid távú kilátások megítélésében bizakodó az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális elemzése is, amely szintén tegnap jelent meg. A jelentés huszonkét – köztük tizenegy uniós – országra terjed ki. Törökországot és a Független Államok Közösségét nem számítva élénkül a növekedés üteme, különösen az uniós források hasznosítása révén. Oroszország és Törökország is bővül, előbbi a visszaesésből keveredik ki, utóbbi viszont a politikai bizonytalanság miatt lendületét veszti. Az IMF inkább arra fordítja a figyelmét, hogy a válság előtti helyzethez képest érdemben csökkent a potenciális növekedési ütem, amely a Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Szlovéniát és Magyarországot magában foglaló közép-európai régióban nagyjából
4 százalékról 2,5 százalék körüli szintre csökkent, a gyenge termelékenység, az elégtelen beruházási tevékenység és a lakosság elöregedése miatt, ezért a korábbi feltevéshez képest lassabbnak ígérkezik a felzárkózási folyamat Európa fejlettebb nyugati részéhez.
A potenciális növekedést illetően a bizottság anyaga is hasonló adatokat tartalmaz. A növekedési mutatók azonban például Magyarország és Szlovénia esetében már a hibahatáron túli eltérést mutatnak. Előbbire 2017-re és 2018-ra az IMF 2,9 és 3,0 százalékot becsül, a bizottság viszont 3,6 és 3,5 százalékot, utóbbira a valutaalap 2,5 és 2,0, Brüsszel 3,0, 3,5 százalékot. Egyebekben a trendek megegyeznek.
