Fájdalmas választás előtt a szénerőművek

Válaszút előtt áll több mint száz európai szénerőmű, vagyis az összes ilyen uniós létesítmény harmadának a tulajdonosa. Vagy bezárják az erőművüket, vagy fájdalmasan magas ráfordítások árán átalakítják úgy, hogy eleget tegyen a megszigorodó uniós kibocsátási normáknak – áll abban az elemzésben, amelyet a londoni Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet (IEEFA) tett nemrég közzé. „A szabályozás még inkább aláássa a szénerőművek sok esetben egyébként is törékeny versenyképességét a megújulókkal és a gázerőművekkel szemben” – jelentette ki a tanulmány egyik társszerzője, Gerard Wynn. A szénerőművek tulajdonosainak négy évük maradt arra, hogy vagy nagyon mélyen a zsebükbe nyúljanak és fejlesszenek, vagy lelakatolják az áramtermelő blokkjaikat. Igaz, van egy harmadik, de szintén nem túl vonzó lehetőségük is: jelentősen lecsökkenthetik a létesítmény működési idejét. Akárhogyan határoznak, többletkiadásaik lesznek, vagy csökken a bevételük.

Az említett új szabályozás szerint 2021 után már csak a legfejlettebb műszaki színvonalat képviselő (BREF) technológiájú erőművek működhetnének, ami az összes erőmű közül a szenesek számára a leginkább lesújtó üzenet. Főleg a nagy energiapiacokat – például Lengyelországot – és a meghatározó közműcégeket (így az ENEL-t, az EDF-et, valamint a Draxot és a CEZ-t) érinti érzékenyen a Wynn-féle „javítsd fel, vedd lejjebb vagy zárd be” választási kényszer, főleg, mert sok szénerőmű tulajdonosa már eddig is eurómilliárdokat fektetett a létesítményébe.

Az IEEFA beazonosította azt a 108 szénerőművet, amelyek környezetkímélővé tétele a legtöbb pénzbe kerülne. Ezek együtt 187 gigawattnyi hő előállítására képesek. Ide tartozik az összes európai szén-, lignit- és biomassza-erőmű 35 százaléka, és a teljes európai erőműkapacitás 18 százaléka. Azok a létesítmények kerültek bele az elemzésnek ebbe az „alacsonyan függő gyümölcs” kategóriájába, amelyek károsanyag-kibocsátása legalább 40 százalékkal magasabb, mint a BREF-berendezéseké. A lignit-biomassza üzemű Mátrai Erőmű nem szerepel a feketelistán.

A kibocsátási normák megszigorítását húsz uniós tagország megszavazta, nyolc viszont nem támogatta. Az utóbbiak: Németország, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Bulgária, Olaszország, Finnország, Szlovákia és Románia.