Hírsor
Sztrájkol a román NAV
Meghatározatlan időre spontán sztrájkba kezdett a romániai adóhivatal több ezer alkalmazottja hétfőn, az ország számos megyéjében teljesen leállt az intézmény működése. A dolgozók a román parlament asztalán levő egységes bértörvénytervezet ellen tiltakoznak. Kifogásolják, hogy a jogszabálytervezet következtében béreik nem nőni, hanem csökkenni fognak. A román sajtó szerint a tiltakozók száma meghaladhatja a 20 ezret. Az akcióhoz a vámosok is csatlakoztak. | MTI
Édouard Philippe az új francia kormányfő
Le Havre jobboldali polgármesterét, a 46 éves Édouard Philippe-et nevezte ki miniszterelnöknek Emmanuel Macron államfő. Az új kormányfő a köztársasági elnökhöz hasonlóan Franciaország északi részén született, előbb a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében, majd a tekintélyes közigazgatási egyetemen végezte tanulmányait. Először a szocialista párt tagja volt, részt vett Michel Rocard egykori kormányfő kampányában is. Miután Rocard 1991-ben elveszítette a hatalmat, Philippe elkezdett jobbra tolódni, és 2002-ben részt vett a jobbközép UMP megalakításában – írta róla a The Local. | VG
Lassítottak a dánok
Az első negyedévben a dán gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal haladta meg a megelőző három hónapét, amely még 0,5 százalékos pluszt hozott. Az építőipar és a szállítás hajtotta a GDP-t. | K. B.
Újra recesszióban a görög gazdaság
Technikai értelemben újra recesszióba került a görög gazdaság, miután két egymást követő negyedévben csökkent a GDP. A statisztikai hivatal hétfőn kiadott gyorsbecslése szerint a hazai össztermék január–márciusban szezonális kiigazítással 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, éves összehasonlításban pedig 0,5 százalékkal esett vissza. A kormány 2,7-ről 1,8 százalékra csökkentette 2017-es GDP-növekedési előrejelzését a parlamentnek benyújtott 2017–2021-es költségvetési tervében. Az Európai Bizottság friss előrejelzésében 2,1 százalékos GDP-növekedést vár idén Görögországtól. A parlament várhatóan csütörtökön szavaz az újabb megszorító intézkedésekről – adóemelésekről és nyugdíjcsökkentésről –, amelyek 2018 és 2020 között 4,5 milliárd eurós megtakarítást eredményezhetnek. | MTI
