Nincs már sztori az Enefiben

N em rázta meg a piacot az Enefi Energiahatékonysági Nyrt. közzététele, hogy az Eetek Ltd. 300 darab Enefi-részvényt vásárolt 190 forintos átlagáron. Mint azt korábban a társaságtól megtudtuk, jelenlegi stratégiájuk része, hogy kapcsolt vállalkozásuk, a százszázalékos tulajdonú Eetek leánycég vásárolja meg az anyavállalat részvényeit. A városok és intézmények távfűtési rendszereit működtető, Budapesten 2007-ben, míg Varsóban 2011-ben tőzsdére vezetett Enefi (korábban RFV, majd E-Star) hajóját sok vihar tépázta az utóbbi esztendőkben. A lengyel piacról már korábban kivonultak, míg a romániai projektek közül utolsóként a gyergyószentmiklósi távfűtést adta át kapcsolt vállalkozásuk a helyi önkormányzatnak idén márciusban.

A társaság egyébként tavaly áprilisban ismertette középtávú célkitűzéseit. Eszerint nem lenne reális új projektek megvalósítása, miként új energetikai üzletág kiépítésére sem vállalkoznak. Helyette a társaság a következő kettő-négy évben a meglévő magyarországi projektek futamidő vége előtti értékesítésére, a Romániában folyó perek lezárására – akár peren kívüli egyezséggel is –, továbbá az operáció költségeinek csökkentésére és a saját részvények vásárlására fókuszál. A sajátrészvény-vásárlás azért is érdekes, mert így a társaság folyamatosan lehetőséget biztosít a csalódott vagy türelmüket vesztő részvényeseknek a kiszállásra.

Négy éve született az a csődegyezség, amely során a kitartó vállalati kötvényesek részvényekbe forgathatták át a követelésüket. Korábban ugyanis a társaság a 2012/A jelű kötvényeknek közel kétharmadát nyomott áron, nagyjából 30 százalékon visszavásárolta. Így is jelentős volt a hígulás, mellyel a kötvénnyel és részvénnyel is rendelkező hitelezők duplán rosszul jártak, hisz mindkét befektetésükön veszítettek. A kötvény-részvény csere méreteit jól jelzi, hogy 50 millió darabra duzzadt a részvények száma, s jó időre a hitelezők kerültek többségbe a társaságban. Tavaly azonban már csupán szűk kisebbséget képviseltek a hitelezőből lett részvényesek, s addigra a részvényszámot is sikerült közel a felére leszorítani.

Kérdés, hogy a még mindig kitartó, hitelezőből lett részvényesek valaha pénzükhöz jutnak-e. A csődegyezség óta nem járt 300 forint felett a kurzus, márpedig a megkérdezett alapkezelők szerint 300 és 400 forint között lenne érdemes kiszállniuk az egykori kötvényeseknek, attól függően, hogy a kötvényt mennyiért vették. Az árfolyam az elmúlt egy évben jobbára 180 és 230 forint között mozgott, míg az elmúlt három hónapban lejjebb süllyedt a sáv, melynek az alja most 160, a teteje pedig 210 forint. Miután sztori jelenleg nincs a társaságban, legfeljebb arra lehet spekulálni, hogy mennyire lesz rendezett e szomorú történet végjátéka. Alig remélhető tehát, hogy a kurzus komolyabban fölfelé induljon. Ehhez ugyanis édes kevés az a támasz, amit a rendszeres sajátrészvény-vásárlások nyújtanak.