A BIF is a SZIT-státuszra hajt

R endkívüli közgyűlést tart augusztus 15-én a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF), amelynek legfontosabb napirendi pontja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (SZIT) történő nyilvántartásba vételi eljárás megindításáról, s az ahhoz kapcsolódó alapszabály-módosításról szóló döntés. Az Országgyűlés június 13-án módosította a SZIT feltételrendszerét, hozzáigazítva az ingatlancégek működési sajátosságaihoz, valamint a kapcsolódó társasági jogi és számviteli szabályokhoz. Ez nemcsak azzal járhat, hogy az ingatlanbefektetők és -fejlesztők egyre nagyobb számban dönthetnek a tőzsdei bevezetés mellett, de a tőzsdei cégeknek is érdemes megszerezniük a SZIT-státuszt. Mindez az ingatlanpiaci felfutásból részesülni akaró kisbefektetők számára nyithat új befektetési kapukat, hiszen a SZIT jól kiegészítheti portfóliójukat az ingatlanalapok mellett, főleg hogy a SZIT-eknek minden évben a nettó eredmény 90-100 százalékát ki kell fizetniük osztalékként a tulajdonosoknak.

Bár a SZIT-ről már 2011-ben törvény született, az elmúlt hat évben egyetlen ilyen társaságot sem alapítottak. A mostani lazítások közül talán a legfontosabb, hogy 10 milliárd forintról 5 milliárdra szállították le az alaptőkét. Szintén fontos, hogy immár nem kizáró tényező az 5 százalék feletti tulajdonosok léte, amennyiben a szavazati joguk nem haladja meg az 5 százalékot, s persze továbbra is feltétel a legalább 25 százalékos közkézhányad. A tőzsdei cégek közül elsőként a Graphisoft Park lépett, a társaság július 14-i rendkívüli közgyűlésén a SZIT feltételeihez igazodva módosították az alapszabályt.

A BIF augusztus 15-i közgyűlésének napirendi pontjai között szerepel az igazgatótanács felhatalmazása saját részvény vásárlására is. Ennek mértéke az alaptőke 25 százalékáig terjedhet, míg az árfolyam 1 forinttól az ügyletkötést megelőző 3 hónap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárának 150 százalékáig terjedhet. Az előterjesztést az árfolyam-ingadozások esetén történő beavatkozással indokolták. Az intervencióra szükség is lehet, hiszen júliusban 600 és 1740 forint között ingadozott az árfolyam, jelenleg 1200 forint körül jegyzik a papírt. Emiatt is sanszos, hogy a közgyűlés azt a július 4-i ügyletet is jóváhagyja, melynek során a társaság az OTC-piacon 1 millió 700 ezer darab BIF-részvényt vásárolt 600 forintos vételáron a BFIN Asset Management AG-tól (BFIN), és aminek nyomán a saját részvények aránya 6,97 százalékra emelkedett.

Érdekes az is, hogy július elején alig egy hét alatt hat tőzsdei küszöböt ugrott át a PIÓ-21 Kft. részvénycsomagja, ami 45,26 százalék közvetlen és 26,29 százalék közvetett (a 100 százalékos tulajdonába került BFIN kezében lévő BIF-részvények) részesedésből áll össze. Ez az 1 millió 800 ezer darab saját részvényre tekintettel 76,92 százalékos szavazati jogot jelent. Mindeközben a közkézhányad még az 5 százalékot sem éri el. Korábban azon lehetett spekulálni, hogy vajon tőzsdei kivezetésre hajt-e a nagytulajdonos. Most az lehet kérdéses, hogy miképpen növelik a SZIT-küszöbig a közkézhányadot.