Olcsó papírok magas kockázattal

A helyi politikai bizonytalanságok, az Oroszországot sújtó szankciók, a rubel és az olaj árfolyamának ingadozása miatt sok befektető tart az orosz részvénypiactól, amely az alacsony értékeltségi mutatók miatt relatíve olcsónak számít. Utóbbiak sokszor csak a töredékét teszik ki a fejlett piacon megszokottaknak.

„Az orosz piacra mindig is az alacsony értékeltségi szintek voltak jellemzők, idén azonban ismét rekorddiszkonttal forognak a papírok a fejlődő piacok átlagához képest. Moszkva mintegy 30 százalékos lemaradásban van a fejlődő piaci indexekhez képest” – emelte ki a Világgazdaságnak Pálfi György, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A moszkvai tőzsdeindex, a MICEX 2015–2016-ban csaknem 60 százalékkal ralizott. Az idén január 3-án elért 2285 pontos csúcsról viszont lefordult a mutató, és június közepéig 25 százalékkal esett, igaz, azóta kicsit felfelé kapaszkodott. Donald Trump elnökké választása és a kezdeti oroszbarát hangvétel, a szankciók esetleges azonnali eltörlésének kilátásba helyezése sokat lendített a MICEX-en. Ma már messze nem ilyen optimista a hangulat.

A WTI típusú olaj 2014 nyarán még 100 dollár felett járt hordónként, egy euróért akkor még 46-48 rubelt adtak, az olaj most 50 dollár alatt van, az euró-rubel árfolyam pedig a 70-es szinthez közelít. Oroszország az olajbevétel csökkenése miatt szabadjára engedte a rubel árfolyamát, ami azt eredményezte, hogy az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült az orosz fizetőeszköz értéke. Ez azzal járt, hogy a középosztály többet fogyasztott a belföldi termékekből az import helyett, és a nyarat is inkább odahaza töltötték. Ez segítette a belső fogyasztásra építő cégek árfolyam-emelkedését. „A jól menedzselt bankok, mint a Magyarországon is jelen lévő Sberbank, a kiskereskedelmi hálózatok közül az X5 és a Lenta, valamint az orosz Google-nak tekinthető Yandex, illetve az Aeroflot például nyert a folyamaton” – mutatott rá Pálfi György. Az elemző szerint figyelemre méltó, hogy a fejlődő piacokon megszokotthoz képest kiugróan magas, 5,5-6 százalék körüli az osztalékhozam. „A legtöbb vállalat (főként az olajiparban dolgozók) stabilan magas osztalékot fizetnek, ráadásul az osztalékfizetési hányad még nőtt is az elmúlt években” – hívta fel a figyelmet az elemző.

A moszkvai tőzsdén a nagy cégek fele olajipari vállalat, melyekben erős az állami vagy politikai jelenlét, ami sokszor bizonytalanságot jelent a befektetőknek. „Ennek az ékes példája a Szurgutnyeftyegaz, amely folyamatosan termeli a készpénzt, és annak állománya nagyobb, mint a piaci kapitalizációja” – emelte ki Pálfi György.

„Az orosz olajipari cégek alacsony értékeltségi mutatóit helyén kell kezelni, mert például a Gazpromnál ezek kiszámításakor nem veszik figyelembe az állami szempontból fontosnak számító, ám üzletileg nem mindig indokolt beruházásokat” – mondta el Boér Levente. Az OTP Alapkezelő portfóliókezelője szerint az olajáresést abból a szempontból jól használta ki az ország, hogy megfordította a trendet, amelyben a magas olajár miatt kezdett elsorvadni az energetikán kívüli ipar. „A belső fogyasztás élénkülésével a mezőgazdaság, a gépgyártás és az autóipar is magához tért. Ladákat még exportra is készítenek. A visszaesés után magára talált a gazdaság, már nincs recesszió” – fűzte hozzá.