Erdélyi ezüsttallérok gyűjteménye látható a vándorkiállításon

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja 2015 nyarán vásárolta meg azt a 16–17. századi erdélyi ezüstérmékből álló gyűjteményt, amelyet most vándorkiállításon visznek körbe az országban. A hat várost érintő kiállítássorozat második állomása Nyíregyháza, ahol a Jósa András Múzeumban augusztus végétől novemberig tart nyitva a Fejedelmeink mesés kincsei című tárlat. A jegybank Törő István műgyűjtőtől, a Virág Judit Galéria társtulajdonosától 216 darab ezüsttallért vett meg 1,1 milliárd forintért, később Törő István még további négy darab Báthori Zsigmond-tallért ajándékozott az MNB-nek, a gyűjtemény így összesen 220 darabot számlál. Ám a kiállításon nem csupán a 220 darabos gyűjteményt mutatják be, hanem egy reprezentatív válogatást is az MNB 1974-ben alapított bankjegy- és éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből. A kollekciót gazdagítja a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. A kiállításon megtekinthető még néhány 16–17. századi erdélyi fegyver, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönöz a tárlatra. A Jósa András Múzeum saját kiállítási anyagával az erdélyi fejedelmek másfél százados uralkodásának történetét és a korszak néhány érdekes epizódját mutatja be.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak” is nevezik. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött, és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit és érmeit tartalmazza, a legtöbb, összesen 94 darab Báthory Zsigmond idejéből való. Ez a legteljesebb erdélyi éremgyűjtemény több ritka érmével. A vásárlást hosszú előkészítő munka előzte meg, először a Nemzeti Múzeum munkatársai vizsgálták meg a műtárgyakat, utána került a tanácsadó testület elé, végül az MNB igazgatótanácsa hozta meg a döntést szakértők véleményére támaszkodva. Az MNB a megvásárlással egyidejűleg a gyűjteményt ötéves letétbe a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot és a bemutatást nagyközönség számára.

30 milliárd forintos a keret

Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, s a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. | VG