Globális kihívások előtt az élelmiszer-előállítók
A világ népességének növekedése és a fogyasztási szokások jelentős változása miatt a keresleti oldalon óriási mennyiségű igény merül fel, másfelől a kínálati oldalt negatív folyamatok sújtják – mondta a kelet-közép-európai országok és Kína közötti agrárkereskedelmi és gazdasági együttműködésről tartott szlovéniai fórumon Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ahogyan kifejtette, az előrejelzések szerint 2050-re az élelmiszerek iránti kereslet 70 százalékkal nő, a kínálati oldalon pedig a globális klímaváltozás, a művelhető földterületek csökkenése, a föld minőségének romlása vagy a felszín alatti vizek kimerülése jelentik a leküzdendő akadályokat. Ezért számos a világon használatos élelmiszer-termelési rendszer fenntarthatatlan, és várhatóan tovább gyengíti a környezetet, valamint veszélyezteti annak termelőképességét.
Nagy István Han Csang-fu kínai mezőgazdasági minisztert is idézte, aki azt mondta: Kínában a világ lakosságának 20 százaléka él, miközben az ország csupán a termőterület 10 százalékával és az ivóvízkészlet mindössze 6 százalékával rendelkezik. Ezért Kínának hosszú távon arra kell berendezkednie, hogy élelmiszerből importra szorul. Az államtitkár szerint ez számunkra jó hír, mert Magyarország rendelkezik a közép-európai országok közül a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába, és már sertést, libát, kacsát, marhát és nyúlhúst, valamint élő lovat és búzát exportál.
