Jövőre 72 százalékra csökkenhet az adósság
Jól áll az idei költségvetés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint az első fél év számai alapján, és várhatóan a következő időszakban sem száll el a hiány. Tavaly az államháztartás ESA-hiánya, vagyis az európai uniós módszertan szerint számolt deficit a GDP 1,8 százalékát tette ki az előzetes adatok szerint, és ezzel két egymást követő évben is 2 százaléknál alacsonyabb deficit alakult ki, amire a megelőző huszonöt évben nem volt példa.
Idén viszont kissé nagyobb lesz a hiány, annak ellenére, hogy a kormányzati szektor ESA-egyenlege 2017-ben is többletet mutatott az első negyedévben. A teljes kormányzati szektor egyenlege a negyedéves GDP 2 százaléka volt, ami meghaladta az egy évvel ezelőtt jelentkező többletet is. Az MNB előrejelzése szerint idén 1,8-2,1 százalékos, jövőre pedig 2,4 százalékos deficit alakulhat ki. A következő esztendőben a további adócsökkentések és kiadásnövelések következtében emelkedhet a hiány, de a költségvetési bevétel adókiengedésekből eredő csökkenésének jelentős része az MNB szerint hosszú távon megtérül a gazdaságélénkítő hatásokon keresztül.
Ugyanakkor a magyar és európai uniós szabályok között is megtalálható maastrichti
3 százalékos hiánycél a jegybank várakozása szerint a vizsgált években teljesül. Az elsődleges egyenleg többlete 2015 és 2018 között trendszerűen csökken, ami a költségvetési politika mérsékelt, de fokozatosan erősödő gazdaságélénkítő hatásáról tanúskodik.
A központi alrendszer elsődleges bevételei a jegybank előrejelzése szerint a GDP 0,5 százalékával lehetnek alacsonyabbak 2017-ben a költségvetési törvény módosított előirányzatainál, elsősorban az általános forgalmi adó és a jövedéki adó esetében. Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,2 százalékával alacsonyabb kiadási szinttel számol a költségvetési törvény előirányzataihoz viszonyítva. Ennek fő oka, hogy a törvényi előirányzatokhoz képest alacsonyabb igénybevételre számítanak a Start munkaprogramnál, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál. Ezenfelül a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok – tartalék előirányzatok nélkül számított – nettó kiadásai is kismértékben alacsonyabbak lehetnek a törvényi előirányzatoknál, ideértve az uniós kifizetéseket is. Ennek fő oka az, hogy az uniós kifizetések jelentős része idén előlegkifizetés formájában teljesül.
Az első fél évben az uniós támogatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi kiadások 1046 milliárd forintot tettek ki, míg uniós bevételből mindössze 155 milliárd forintot számoltak el a költségvetésben, így a nettó kiadás 891 milliárd forint volt a fél év végén.
„Az alacsony hiány és a kedvező makrogazdasági folyamatok következtében pedig folytatódik a GDP-arányos államadósság 2011 óta tartó csökkenése” – mutat rá a jegybank elemzése. Az államadósság-ráta éves csökkenésének mértéke összhangban van az Alaptörvény adósságszabályával, a stabilitási törvény adósságképletével, valamint az uniós maastrichti adósságszabállyal. A GDP-arányos bruttó államadósság tavaly év végére 74,1 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 74,7 százalékos szintről (legmagasabb év végi értéke 2011-ben 80,7 százalék volt), és 2018 végére 72 százalék közelébe süllyedhet az értéke. A ráta csökkenését a dinamikus gazdasági növekedés mellett az államháztartás mérsékelt finanszírozási igénye is támogatja.
