Kicsivel drágább lett idén a tanévkezdés
Enyhén emelkedett tavalyhoz képest az iskolakezdésre szánt összeg a magyar családoknál: idén a gyermek korától függően átlagosan 44 és 142 ezer forintos költséggel számolnak gyermekenként – derül ki a Budapest Bank szülők körében végzett reprezentatív felméréséből.
Az általános iskolás gyereket nevelő háztartásoknál csökkent az előre jelzett költés: a tavalyi 64 ezer forinthoz képest idén 54 ezer forintos kiadásra számítanak, viszont a középiskolás gyerekeknél 61 ezer helyett 67 ezer forint lesz a várható összeg. A felsőoktatásban tanulók várható kiadása is nőtt: egyetemi és főiskolás gyermekeiknél a tavalyi 116 ezer helyett 135 ezer forinttal kalkulálnak a szülők. Jó hír a családok számára, hogy idén ősztől a 9. évfolyamig ingyenessé váltak a tankönyvek, így erre a tavalyi 12 ezer forint után idén átlagosan 9 ezer forintot kell költeniük a szülőknek. A legjelentősebb változás az általános iskolás gyermekeket nevelő családoknál figyelhető meg, ahol a tavalyi 10 ezer helyett idén mindössze 4 ezer forinttal kalkulálnak a szülők – vélhetően az alapvető tankönyveken túli kiadványok miatt.
Jellemzően növekedéssel számolnak a családok a tanév közben várható költségek terén is. Azok a háztartások, amelyekben csak általános iskolás gyermek van, 37 ezer helyett 44 ezer forinttal számolnak. A középiskolás gyermekeknél 57 ezer helyett 53 ezer forintra, míg a felsőoktatásban tanulóknál jelentősen többre, 105 ezer helyett 142 ezer forintra becsülik a családi költségvetés várható havi költségeit. Nő a hitelfelvételre nyitottak aránya is: a magyar szülők 12 százaléka vett már fel korábban hitelt gyermeke érdekében – nem csak a tanévkezdéshez köthetően –, és 39 százalékuk elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben sor kerül erre. Hitelre leginkább az informatikai eszközök, bútorok és lakberendezési tárgyak vásárlása miatt van szükség, és a hazai felsőoktatási tandíjak finanszírozása is sokszor kölcsönök felhasználásával történik.
Érezhetően emelkedtek az albérletek árai is: az Otthon Centrum felmérése szerint, amíg az első fél évben a fővárosban 1700 és 2700 forint közötti havi négyzetméteráron béreltek hagyományos téglaépítésű lakásokat, és kis szerencsével már 80-90 ezer forinttól lehetett albérletet kapni, addig a felvételi pontszámok kihirdetését követően a legkedveltebb városrészek árai elérték, sőt meghaladták a 3000 forintos értéket. A régióközpontokban a fővároshoz képest kedvezőbb áron keltek el az albérletek, és nem volt lényeges árnövekedés. A legolcsóbban Pécsett, a legdrágábban Szegeden adott ki lakásokat az Otthon Centrum. Az átlagos havi bérleti díj a drágább városokban 2000 forint, az olcsóbbakban 1100–1500 forint között alakult négyzetméterenként.
