Lassan, de biztosan hízik az eurózónás infláció
Az üzemanyagok bázishatása miatt emelkedhetett az eurózóna inflációja augusztusban, miközben a volatilis tételektől tisztított maginfláció csökkenhetett, 1,3 százalékról 1,2 százalékra éves összevetésben. Az elemzők várakozása szerint a munkanélküliségi ráta stagnálhatott, 9,1 százalékon.
Az infláció tehát továbbra is alacsony az eurózónában, ugyanakkor lassan, de biztosan emelkedik: míg a maginfláció egész tavaszig
1 százalék alatt volt. Az utóbbi hónapokban néhány tizeddel magasabb értékeket láthatunk, és az inflációs várakozások is felfelé tolódnak. A javuló munkaerőpiaci mutatók és a 2 százalék fölé gyorsuló gazdasági növekedés az infláció gyorsulása irányába hat – véli Dunai Gábor, az OTP makroelemzője.
Mindez azonban kevés lehet ahhoz, hogy a közeljövőben az Európai Központi Bank (EKB) érdemben változtasson a monetáris politika irányán. A tapasztalok alapján a szakértő szerint a jegybank inkább a „túl későn túl keveset” szokásos hibájába esik, semhogy idő előtti szigorítással a gazdasági növekedés ellen dolgozzon. Az eszközvásárlási program leépítésével kapcsolatos kommunikáció ősszel indulhat. Az erős euró és a trendszerűen emelkedő hosszú hozamok mellett lehetséges, hogy az EKB a piac által jelenleg vártnál lassabb ütemben vezeti ki a mennyiségi lazítást, és még sokáig nem emel majd kamatot – tette hozzá Dunai.
A hét másik kiemelkedő statisztikája az Egyesült Államokból érkezik, pénteken teszik közzé a munkanélküliségi ráta, illetve az átlagkeresetek alakulását.
A második negyedéves amerikai növekedés élénkülésével együtt a nem mezőgazdasági álláshelyek száma is gyarapodott, és a várakozások szerint ez augusztusban is kitarthatott. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta akár a jelenlegi 4,3 százalékos szint alá is csökkenhet Módos Dániel, az OTP makrogazdasági elemzője szerint. Azonban az egyre feszesebb munkaerőpiaci kondíciók ellenére idáig nem beszélhettünk bérnyomásról. Bár a munkanélküliségi ráta lassan két éve 5 százalék alatt van, a bérdinamika ebben az időszakban csak elvétve tudott 2,5 százalék fölé kerülni. A várakozások szerint azonban a nominális bérek év/év növekedése a júliusi 2,5 százalék után 2,7 százalék lehetett augusztusban.
A hosszú ideje alacsony bérdinamika a 2 százalék alá csökkenő maginflációval együtt júliusban megállásra késztette a Fedet is, és a legutóbbi kamatdöntés jegyzőkönyve alapján a Fed-döntéshozók között is egyre nagyobb a megosztottság abban a kérdésben, hogy idén szükséges-e még egyszer kamatot emelni. A jegybank korábban az idei évre három emelést vetített előre (ebből kettő már megvolt). A piac egyelőre szeptemberben nem lát érdemi esélyt a kamatemelésre, és decemberben is csak 56 százalékos eséllyel árazzák azt, így a jegybanki döntéshozók megosztottsága a piaci árazásokban is tükröződik – mondta a szakértő.
Módos szerint, ha a jövő héten érkező adatok a munkanélküliségi ráta csökkenéséről és a bérdinamika gyorsulásáról árulkodnak, az növeli a kamatemelés esélyét, így erősítheti a dollárt.
Lendületet vesztett a forint
A forint piacán a jegybank verbális intervenciója gyors gyengülést okozott. Hosszabb távon egy szélesebb sávnak az aljáról látszik tehát megpattanni az eurójegyzés. A 314-es szint környékéről három hullámban csökkenő trend most korrekciós fázisra válthat, ami két emelkedő hullámban ölthet testet. Talán most indul az első, amelynek illene legalább a 306,6-es természetes szintig elmennie. Amennyiben egy újabb csökkenő fázisban már nem lesz új mélypont, az teret adhat az erősebb ellenállási zóna (308,6–310,5) elérésére is – vélik az OTP szakértői. | VG
