Marad az alacsony kamatkörnyezet Magyarországon

A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot. A legutóbbi változtatás 2016 májusában volt, azóta változatlanul 0,9 százalék az irányadó ráta. A kamatfolyosón sem módosított a testület, –0,05 és 0,9 százalék között hagyták a sávot.

Nem tart a monetáris tanács a dinamikusan emelkedő bérek miatt keletkező inflációs nyomástól. Előrejelzésük szerint ugyan év közben tovább nőhet az árindex, ám év végére visszatérhet a mostani, 2 százalék körüli szinthez. A 3 százalékos inflációs célt 2019 elejére érhetjük el.

A jegybanki tisztségviselők korábban jelezték, hogy még sokáig maradhat az alacsony kamatkörnyezet. Az alapkamat további csökkentésére nem számíthatunk, az indoklásban viszont szerepel, hogy a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nem hagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani. A 3 hónapos betétállomány 300 milliárd forintos állományát tovább szűkíthetik, az

Equilor elemzése szerint a következő kamatdöntéskor újabb 100-200 milliárd forinttal csökkenhet az állomány a negyedik negyedévre.

Hasonló véleményen van Ürmössy Gergely, aki szerint nullához közeli értékre csökkenhet a 3 hónapos betétállomány, ezzel együtt pedig akár új irányadó instrumentumot vezethet be a jegybank. Több eszköz is szóba jöhet, az egyik az egynapos (overnight) betét, amely jelenleg –0,05 százalékon áll. Az Erste Bank vezető elemzője szerint azonban nem kizárt, hogy olyan hiteleszköz lesz az új irányadó, amely egyben kereskedhető is. Ebből a szempontból a 3 hónapos BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) jöhet szóba elsősorban, ezen ugyanis jelentős állományú pénzpiaci eszköz alapul. Hiába egyre népszerűbbek a rögzített kamatozású hitelek, a BIRS (kamatcsereügylet) alkalmazása nem valószínű irányadó rátaként. Ezek futamideje többéves, míg az irányadó ráta jellemzően inkább rövid futamidejű eszköz. A FED (amerikai jegybank) és az EKB (Európai Központi Bank) várható kamatemelései, illetve utóbbi eszközvásárlási programjának visszafogása és megszüntetése néhány éven belül a magyar jegybankot is kamatemelésre késztetheti. Ennek időpontjára több, nem pontos jelzést is adtak az MNB tisztségviselői. Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdasági elemzési osztályának vezetője szerint a szigorítás először 2018 második felében várható, és ekkor sem az alapkamat emelkedhet először, hanem a nem konvencionális eszközök mozdulhatnak meg. Ez azt jelenti, hogy a kamatfolyosó emelkedhet, illetve a 3 hónapos betéten lévő korlátozás is bővülhet, illetve megszűnhet. Az alapkamat akár 2019 második feléig is változatlan maradhat. Ürmössy Gergely szerint a 3 hónapos BUBOR a következő hónapokban csökkenhet, és 2018 végéig nem emelkedik a mostaninál érezhetően magasabb szintre.

A korábbi közleményekhez képest egy pluszbekezdés került bele a mostani kamatdöntés után kiadott indoklásba. Eszerint az EKB kamatemelési ciklusa az eddigiekhez képest későbbre tolódott, így az MNB szigorítása is később kezdődhet meg, konkrét időpontot azonban nem jelöl meg a dokumentum.