Nincs veszélyben a hiánycél, maradt még mozgástér
Az előző év azonos időszakához képest 900,3 milliárd forinttal több bevétele keletkezett a központi alrendszernek július végéig, míg a kiadási oldalon 1252,3 milliárd forinttal költött többet az állam – derült ki az államháztartás július végi részletes adataiból. Azt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már korábban közölte, hogy 94,4 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás a hónapban. Összességében az év első hét hónapjában a központi alrendszer bevételei 10 083,6 milliárd forintot, míg ezzel szemben a kiadások 10 900,4 milliárd forintot tettek ki, a halmozott hiány 816,8 milliárd forint volt.
Ezen belül a központi költségvetés 843,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el. Az államháztartási hiány az év hetedik hónapjának végén majdnem a duplája volt a tavalyinak, amikor is a központi alrendszer 464,8 milliárd forintos hiányt mutatott.
Az NGM a bevételek között kiemelte, hogy jelentősen növekedtek az áfából, az szja-ból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek. Emellett lényegesen magasabb összegben teljesültek az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is, főként a termőföld-értékesítések révén. Szintén nőtt az uniós támogatások utólagos megtérítése, a költségvetési szervek bevételei, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját és uniós bevételei is.
A kiadások jelentős növekedése mögött az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések állnak, ami bő 400 milliárd forinttal több – mintegy 1090 milliárd –, mint tavaly ilyenkor. A tárca hozzáteszi, hogy emellett jelentős mértékben nőttek a lakásépítési támogatásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra és a nyugellátásra fordított összegek is.
A költségvetési stabilitás alapvető hátterét a magyar gazdaság teljesítménye adja – kommentálta az adatokat az M1 aktuális csatornán Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár (képünkön). Elmondta, hogy csak szja-ból több mint 100 milliárd forinttal nagyobb a bevétel az idei év első hét hónapjában a tavalyi évhez képest, annak ellenére, hogy a kétgyermekes családok családi kedvezménye idén januárban bővült. Az államtitkár elmondta, hogy a kedvező reálgazdasági folyamatokból adódó költségvetési stabilitás mellett jutott forrás az uniós támogatások megelőlegezésére. Emiatt átmenetileg a tavalyi évhez képest némileg nagyobb lesz a pénzforgalmi hiány, de a kormány azzal kalkulál, hogy ha az uniós támogatásokat az Európai Bizottság kiegyenlíti, akkor a pénzforgalmi egyenleg is „kisimul”, és nemcsak a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél lesz tartható, hanem folytatódhat az államadósság mérséklődése is.
Pellényi Gábor, az OTP Bank elemzője korábban a Világgazdaságnak az mondta, hogy nincs veszélyben az év végi 2,4 százalékos hiánycél, sőt, inkább lefelé ható kockázatok vannak, bőven van még mozgástér újabb kiadási intézkedésekre is. A kedvező államháztartási folyamatok említése mellett azonban az állami beruházásokat illetően felhívta a figyelmet néhány megvalósulási kockázatra is: az építőiparban súlyos kapacitáskorlátok vannak, így több időbeli csúszás is elképzelhető, vagyis lehet, hogy az állami beruházások később valósulnak meg – ezek szintén a hiányra lefelé ható kockázatok.
