Százmillió forintra nőtt a Széchenyi-kártya hitelkerete
A kormány egyetértésével az ősszel 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik az összes Széchenyi-kártya-konstrukció hitelkerete – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a 250 ezredik Széchenyi-kártya átadása alkalmából rendezett ünnepségen. A kormány az 50 millió forint feletti Széchenyi-kártya-folyószámlahitel kivételével az emelt összegű hitelügyletekre is biztosítja az eddigi mértékű kamat- és kezességidíj-támogatást (a folyószámlahitel esetében kezességidíj-támogatás még nem kapcsolódik az emelt összegű hitelszerződésekhez).
Krisán László, a Széchenyi-kártya programot irányító Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint mára 1841 milliárd forint értékű hitelt sikerült folyósítani, 343 ezer igénylésnél tartanak, és 248 ezer vállalkozó már meg is kapta az igényelt hitelkeretet. Hangsúlyozta, hogy az igénylők 86 százaléka vidéki vállalkozás, az egyéni vállalkozók aránya 25 százalék. Mindez azt jelenti, hogy bár a keretemelés jelentős fegyvertény, a Széchenyi-kártya a legkisebb kkv-k számára a legnagyobb segítség – az átlagos hitelösszeg 7 millió forint.
Krisán László elmondta még, hogy a Széchenyi-kártya speciális termék, amelyet vállalkozói szervezetek menedzselnek, s amelyhez a kormányzat kamattámogatást ad, és garanciatámogatás is kapcsolódik hozzá. A folyósításban kilenc bank segít, az igénylések benyújtását 220 VOSZ- és kamarai iroda segíti.
A Széchenyi-kártya a tisztességes vállalkozói tevékenység emblémája – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, emlékeztetve, hogy a kártyaigénylés feltétele a feddhetetlen vállalkozói múlt, a tisztességes adózói magatartás. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a közvetítőrendszer jól vizsgázott, alkalmas arra is, hogy egyéb, a vállalkozásokat támogató konstrukciókat is ezen keresztül tegyenek elérhetővé – utalt a korábbi uniós ciklusban sikeres kombinált mikrohitelek folyósítására.
A Széchenyi-kártya bizonyítja, hogy egyetlen ember nem tud elég okos lenni, a kártyaprogram megvalósulásához sok ember közös gondolkodása kellett – mondta Orbán Viktor, aki szerint a pénzügyi rendszer tudását a jegybankon keresztül hasznosítja a kabinet, míg a reálgazdaság ismereteit a kamarák csatornázzák a politikai döntéshozók felé. „Demján Sándor 2010-ben azt mondta, hogy válság idején a normativitás nem kötelező. Ez alapozta meg a munkahelyi akciótervet, így a Széchenyi Kártya ötlete mellett 2010-ben is hasznosak voltak Demján úr megállapításai” – emlékezett vissza Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság nem csak azért fejlődik, mert EU-támogatást kap az ország. Mi magunknak köszönhetjük a teljesítményt, hiszen 2010-ben nem álltak rendelkezésre jelentős EU-támogatások. Mégis sikerült az adósságot leszorítani, s volt olyan fél évünk, amikor 6 százalékkal tudott bővülni a gazdaság. A magyar költségvetés 18 ezermilliárd forintos összegével szemben az EU-támogatások évi 1000-1500 milliárd forintot jelentenek, vagyis az, hogy a gazdaság fejlődik, leginkább a munkaadóknak és a munkavállalóknak köszönhető – vélekedett a miniszterelnök.
