9. oldal alsó képpel, gráffal, értékpapír
Tavaly év végére újabb rekordot döntött a háztartások értékpapír-állománya, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 9618 milliárd forintra nőtt, ez több mint 13 százalékos gyarapodás éves szinten. A több mint ezermilliárd forintos gyarapodás nagy része – jó 850 milliárd forint – friss megtakarításból jött, ezt 265 milliárd forinttal fejelték meg a hozamok. A háztartásoknál lévő állampapírok állománya több mint 20 százalékkal gyarapodott tavaly, és december végére átlépte az 5 ezermilliárd forintos lélektani határt annak ellenére is, hogy az év vége felé az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már a lakossági állampapírok értékesítését is igyekezett visszafogni.
Tavaly több mint 850 milliárd forintnyi új megtakarítást helyeztek el a háztartások magyar állampapírokban, és a statisztikák szerint bevált az ÁKK terve, hogy a lakosságot a hosszabb lejáratú kötvények felé terelje. A friss megtakarítások döntő része, több mint 666 milliárd forint ugyanis éven túli lejáratú állampapírba került. Az éven túli forintállampapírok állománya a lakosságnál az év végén 1962 milliárd forinton tetőzött, éven belül lejáró forintállampapírból pedig több mint 2900 milliárd forint volt az értékpapírszámlákon. Emellett a kisbefektetők rendelkeztek még némi devizás államkötvénnyel is.
A többi hitelpapír volumene csökkent tavaly. Banki kötvényből már alig több mint 50 milliárd forint van a lakosságnál, vállalati kötvényből pedig 24 milliárd forint alá süllyedt az állomány. Jelzáloglevélből jelképes mennyiség, 1,7 milliárd forintnyi maradt a kisbefektetőknél, a friss kibocsátásokat az intézmények – főleg a hitelintézetek – jegyzik le.
A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya viszont az év végén rekordot döntött, meghaladta a 3940 milliárd forintot, bár a kisbefektetők részéről tavaly alig volt tőkebeáramlás. A háztartások mindössze 56,4 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el befektetési alapokban, inkább az volt a jellemző, hogy alaposan átrendezték a portfólióikat. A pénzpiaci alapokból 312 milliárd forintot vettek ki, a nem pénzpiaci alapokban – főleg ingatlan- és abszolút hozamú alapokban – pedig 368,5 milliárd forintot helyeztek el.
A részvények is népszerűek lettek a tőzsderali után. Az év végén a kisbefektetők 572,9 milliárd forintnyi magyar részvénnyel rendelkeztek, ez 69 százalékos növekedés egy év alatt. A háztartások viszonylag kevés pénzt helyeztek el a részvénypiacon, a friss megtakarítások mennyisége alig 18 milliárd forint volt. Az árfolyamok emelkedésén viszont sokat kerestek: 2017-ben az átértékelődések 214,5 milliárd forintot hoztak a kisbefektetőknek.
