Hátszélben repült tavaly az Airbus

Tízszázalékos árfolyam-erősödéssel ünnepelte a piac az Airbus tavalyi rekordévét, s erre az idén még rá is tehet egy lapáttal a társaság, hiszen előrejelzésében 20 százalékos nyereségnövekedést ígért részvényeseinek. Persze csak akkor, ha két, főfájást okozó programját megfelelően kezelni tudja. Tom Enders vezérigazgató a tegnap publikált 2017-es gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában problémaforrásként említette az A400M típusú katonai szállítógépet, amelynek 2003-ban megkezdett fejlesztési programja 7 milliárd eurónál is több pluszköltséget okozott eddig, s amelynek üzleti kockázatai az Airbus mérlegén is nyomot hagytak, „köszönhetően” az ezzel kapcsolatos 1,3 milliárd eurós tavalyi leírásnak. És ezzel még nincsen vége, de Enders utalt arra, hogy a jövőben törekszenek a kockázatok csökkentésére. A szállítógépből hét ország csaknem 170 darabot rendelt, döntően a francia, a német, a brit és a spanyol légierő vásárolt belőlük, főként a Lockheed Martin által gyártott elöregedett Herculesek leváltására. Az A400M típus fejlesztési programját, paramétereit és szállítási menetrendjét a megrendelőkkel egyetértésben most újragondolják, s a már szolgálatba állított gépeken is technikai frissítéseket hajtanak majd végre.

A másik kulcskérdés a legnépszerűbb, A320neo utasszállító modellnél felmerült hajtóműproblémák rendezése. A Pratt & Whitney energiatakarékos hajtóműveivel szerelt A320neóknál meghibásodások léptek fel, emiatt a héten repülési tilalmat rendeltek el mind a 113 forgalomban lévő gépre. Az amerikai beszállító dolgozik a váratlan motorleállással fenyegető hibák kijavításán: amíg nem végez ezzel, a földön maradnak a gépek. A gondokat fokozza, hogy mind a Pratt, mind a másik beszállító, a General Electric és a francia Safran közös vállalata, a CFM International a minőségi problémák javításai miatt éves csúszásban van a szállítással. Enders mindenesetre reméli, hogy az 800 Airbus idénre tervezett leszállítását az ügy nem hátráltatja. Tavaly összesen 718 Airbust adtak át megrendelőiknek. Szerencsére a széles törzsű A350-esekkel kapcsolatban nincsenek gondok, és az A380-as superjumbók gyártásának fokozatos leállítása is lekerült a napirendről, miután legnagyobb vásárlójuk, a dubaji székhelyű Emirates vasárnap hivatalosan is aláírta a húsz óriásgép megvásárlásáról és 16 opciós megrendeléséről szóló 13 milliárd eurós szerződést.

Az Airbus tavaly 66,8 milliárd

eurós bevételt ért el, ez csupán 200 millióval több az egy évvel korábbinál. A forgalomból 9,9 milliárdot a katonai megrendelések hoztak, itt 11 százalékos éves visszaesést mértek. Az adó- és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) szintjén 52 százalékos bővülés történt, ide 3,4 milliárd eurót könyveltek le. Az adózott eredmény kis híján megtriplázódott, 995 millióról 2,87 milliárd euróra nőtt, az egy részvényre eső nyereség (EPS) a 2016-os 1,29-ról 3,71 euróra katapultált. A szabad készpénzállomány 17 százalékkal 3,73 milliárd euróra gyarapodott. Az osztalék 11 százalékkal magasabb, 1,50 euró lesz. A főbb mérlegadatok rendre meghaladták az elemzői konszenzust. Az Airbus egy év alatt 17 százalékkal, azaz 157,7 milliárd euróval növelte megrendelésállományát, amely ezzel 996 milliárdosra hízott.

Világ körüli úton a Norwegian Air

A gyors terjeszkedés a magyarázat a Norwegian Air tavalyi záró negyedévi 94,5 millió eurós veszteségére. A társaság ugyanis két nagy európai versenytársával – Ryanair és EasyJet – ellentétben észak-amerikai utakat kínál, méghozzá alacsony áron. A héten indították például a London–Buenos Aires járatukat, s jövőre már Ázsia is felkerült a térképükre. A Norwegian Air az idén 40 százalékos kapacitásbővítést hajt végre, 25 új gépet állít forgalomba a megrendelt kétszázból, ami elemzők szerint újabb, ezúttal 71 millió eurós veszteséget hozó üzleti évet vetít előre.

A hírre 6,4 százalékot zuhant a részvényárfolyam az oslói tőzsdén. | VG