Uniós tudásközpont az élelmiszercsalás ellen

Tudásközpontot hozott létre az Európai Bizottság az élelmiszerek minőségének javítása és az élelmiszercsalás elleni fellépés erősítése érdekében. Az intézmény március közepén nyílt meg, feladatul pedig azt kapta, hogy naprakész ismeretekkel lássa el az uniós döntéshozókat és a tagállamok szakhatóságait.

A tudásközpontot a Közös Kutatóközpont (JRC) működteti, működését pedig teljes mértékben az Európai Bizottság finanszírozza.

A közelmúltban olívaolajat, bort, mézet, halat, tejtermékeket, húst és baromfit is érintett csalás, így az intézmény létrehozását az élelmiszercsalás és az élelmiszer-minőségi problémák miatt felmerülő fogyasztói aggályok indokolták – írja tájékoztató közleményében az Európai Bizottság. Előfordul az is, hogy a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi és piaci gyakorlatok áldozatává válnak. Példa erre, ha a hasonló csomagolásban, de más-más piacokon értékesített élelmiszeripari termékek összetétele különbözik egymástól.

„Az élelmiszeripar az a terület, ahol a tudomány haszna közvetlenül és kézzelfoghatóan megmutatkozik a lakosság számára – jelentette ki a tudásközpontot Strasbourgban megnyitó Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért, valamint a Közös Kutatóközpontért felelős biztos. – Mindannyiunk számára fontos, milyen minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra, az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpont tevékenysége pedig hozzá fog járulni az uniós élelmiszerlánc integritásának és az élelmiszeripari termékek minőségének megóvásához. Ez az európai fogyasztók számára többletértéket jelent” – tette hozzá.

A bizottság nagyon komolyan veszi az élelmiszer-minőség és az indokolatlanul kétféle minőségben forgalmazott élelmiszerek problémáját, és a megoldás érdekében már több konkrét lépést is tett. Ennek kapcsán nagyon fontos, hogy a tudományos bizonyítékok minél helytállóbbak legyenek – ebben segít az új intézmény.

A központ segíteni fog egy egységes vizsgálati módszer kidolgozásában is, amely lehetővé teszi az élelmiszerjogi és fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását és érvényre juttatását. A tudásközpont össze fogja hangolni a piacfelügyeleti tevékenységeket (például az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát); riasztási és információs rendszerként fog működni olyankor, amikor élelmiszercsalásra kerül sor.