Hatvan új praxisközösség jön létre
Az idei első fél évben hatvan praxisközösség jön létre Magyarországon azért, hogy tovább erősítsék a prevenciós tevékenységet az alapellátásban – nyilatkozta lapunknak Vajer Péter, a Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. Hozzátette, hogy az EFOP 1.8.2-es európai uniós pályázat keretében nyolcmilliárd forint uniós forrás érkezett az alapellátás és népegészségügy rendszerének átfogó fejlesztésére. A praxisközösségek maximum 150 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak. A közösségek az egész országban, nem csak a hátrányos helyzetű településeken alakultak meg. Vajer Péter hozzátette, jó néhány támogatási szerződés már megszületett, és néhány közösség már el is kezdte a munkát, például Mórahalmon és Hevesen már fel is álltak a közösségek.
A pályázat a praxisközösségek megalakulásával lehetőséget biztosít, hogy csökkenjenek az alapellátásban tapasztalható területi egyenlőtlenségek, növekedjen a prevenciós tevékenység, s forrásként szolgál az egészségügy humánerőforrás-krízisének kezeléséhez is – mondta a főigazgató. Korábban a Svájci–magyar együttműködési program keretében Svájc 13 millió svájci frankot (3,4 milliárd forintot) biztosított a magyar egészségügynek. A 2010 és 2017 között működő modell alapján a hátrányos helyzetű településeken négy praxisközösséget hoztak létre, 24 praxis önkéntesen csatlakozott a programhoz.
A svájci modellprogramban a területileg érintett lakosság 80 százalékát sikerült átszűrni. De a programhoz jelentős számú külső szakemberre volt szükség, például dietetikusra, gyógytornászra, mentálhigiénés szakemberre, viszont ezek mind hiányszakmák – mondta a Világgazdaságnak Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetségének elnöke. Javaslata szerint minimum egy kollégával – prevenciós nővérrel – bővíteni kellene a háziorvosi praxisteameket, amire állami forrást kellene biztosítani a következő ciklusban.
„A korábbi négy praxisközösséghez most csatlakozik hatvan, ez hatalmas előrelépés – mondta Tamás Ferenc pilisvörösvári családorvos, egyetemi tanársegéd. – Az alapellátásban dolgozó orvosok korfája aggasztó, a háziorvosok egyharmada 65 év feletti, de a következő egyharmad is 55 év körüliekből áll. Egyre nehezebb olyan rezidenst találni, aki az alapellátásban szeretne dolgozni, évente 48 helyet nem tudunk betölteni.” A most megalakuló praxisközösségekkel meg lehet valósítani azt, hogy ha egy-egy háziorvos kiesik a rendszerből, akkor a körülötte lévő másik négy-öt praxis át tudja venni a betegeit.
Rengeteg orvos elment
Az orvoshiány a legnagyobb probléma az egészségügyben – mondta Svébis Mihály,
a Magyar Kórházszövetség elnöke a szervezet 30. alkalommal megrendezett négynapos kongresszusán, Egerben. Míg az elvándorlók aránya a teljes hazai orvostársadalom 12 százalékát teszi ki, addig 16 százalék felett van a belföldi pályaelhagyók aránya. Nagy Ferenc, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára kiemelte: az orvoskivándorlás mára csökkenő, illetve stagnáló tendenciát mutat. A hiányzók pótlása azonban „nagyon hosszú és kemény feladat lesz”, ezt a fiatalok képzésével és a külföldön dolgozók hazacsábításával lehet és kell megoldani. Hasonlóan fontos teendő a még zilált betegutak rendbetétele.
